Elsőkutyás kérdések/válaszok I. - kutyabeszerzés

Ezt a sorozatot ismét egy kissé agyvízforraló beszélgetés ihlette, amelyben az egyik kollégám közölte, hogy - bár nem bírja a kutyákat és már most odavan, hogy a kutya tele fogja sz*rni a kertet, undorító - hamarosan kertes házba költöznek és a gyerekek kedvéért kutyát fognak szerezni. Ezeket az eseteket már nem is kommentálom, úgy tűnik soha, de soha nem lesz ennek vége. A kutya egy tárgy, amit az emberek beszereznek, akkor is, ha valójában nem is akarják - meg úgy általában semmit sem akarnak, ami vele jár.

Most azoknak írok, akik legalább veszik a fáradságot és érdeklődnek, milyen is kutyát tartani. 

Igyekszem a leggyakrabban felmerülő kérdésekre rövid válaszokat adni.

A legfontosabb alap tudnivalókról, magáról a kutyáról - 7 pontban - már írtam, ITT. Ezért azt ajánlom, kezdjék azzal a bejegyzéssel. (Remélem vannak, akik tényleg kattintottak.)

1. Milyen kutyafajtát válasszak?

Aki első kutyáját szerzi be, annak azt tudom javasolni, hogy alacsony- közepes aktivitású, nem agresszív, könnyen kezelhető fajtát szerezzen be.

Mindenképpen kerülje a munkakutyafajtákat (németjuhász, malinois, juhászkutyák nagy része), az extrém magas aktivitású kutyafajtákat (fentiek mellett pl. jack russel terrier, szánhúzókutyák, vizslák), az önálló, emberfüggetlen, agresszióra hajlamos fajtákat (nagytestű pásztorkutyák, akita és egyéb japán fajták), az agresszióra hajlamos fajtákat (argentin dog, pitbull, staff, dobermann), a nehezebben kezelhető, makacs fajtákat (terrierek nagy része).

Ideális lehet a beagle, a retrieverek, a társasági kutyafajták (rengeteg van, pl. bichonok, papillon, mopsz), a leonbergi, agarak, ír farkaskutya, skót juhászkutya, spánielek (angol és amerikai cocker, cavalier, king charles), tacskók, westie, ír szetter, berni pásztorkutya, stb stb.

Az életmódunk, az, hogy mit szeretnénk a kutyánktól, a fentiek közül is szűkíteni fogja a kört. Tehát: tudnunk kell, miért akarunk kutyát. Erre nem minősül válasznak az, hogy: a gyereknek. Vagy: kertes házba költözünk, a kertbe. A kutyát a családba hozzuk, mert akarjuk - és annyira akarjuk, hogy hajlandóak vagyunk figyelembe venni az ő igényeit is.

Vázoljuk fel a hetirendünket, mivel mennyi időt töltünk - és ezek közül mibe akarjuk/tudjuk bevonni a kutyát. Hogyan képzeljük a mindennapokat.

A kutyát nem érdekli: a munkánk, a TV, a vásárlás, az olvasás, a mozi, az étterem/cukrászda a barátokkal, a rokonlátogatás, az edzőterem. Ezek az ő számára a nap unalmas/magányos része.

Érdekli: a kirándulás, a közös sportok, a kutyaiskola, a tanulás, a játék, a séta, a találkozás a kutyahaverokkal. Ha megszállott túrázók vagyunk, nem a mopsz lesz a mi fajtánk. De az agár se feltétlenül, mert erdőben őt soha nem fogjuk tudni szabadon engedni.

Ezen kívül figyeljünk arra, hogy a fajta csak egy iránymutató, a várható viselkedésre. A fajtán belül is bőven vannak eltérések az egyedek vérmérsékletében. Plusz, az alapos, mindenre kiterjedő szocializáció minden fajta és minden egyed számára kötelező!! Enélkül nem lesz ideális kutyánk, akármilyen fajtát is viszünk haza.

2. Kölyök vagy felnőtt kutyát vegyek?

Szituációfüggő, melyik előnyös számunkra.

Mivel most elsőkutyás gazdikról van szó, azt tudom mondani, hogy egy kölyökkutyával sok-sok gond és teendő lesz, egy felnőttnek pedig kialakult viselkedése van, így nem érhetnek nagy meglepetések - ha a kialakult viselkedés, habitus ideális számunkra, az nagyban leegyszerűsíti az életünket. Ha nem, akkor ne válasszuk azt a kutyát.

Ami még fontos, hogy ne habozzunk idős kutyát magunkhoz venni. Esetükben lehetséges, hogy többet kell majd költenünk gyógyszerekre, állatorvosi kezelésekre, viszont az idős kutyák nem igényelnek már sok mozgást, mentális fárasztást, egyszerű velük az élet és nem megterhelő. Ha kuckózósabb típusú emberek vagyunk, ők lehetnek az ideális társak - kényelmesen elpihennek a lakásban velünk a nap nagy részében és szívesen tesznek rövid sétákat.

3. Honnét vegyek kutyát?

Jó helyről. Nem emlegetek tenyésztőket meg szaporítókat, mert néha úgy elmosódik a határ, hogy öröm nézni.

Mit jelent a jó hely?

• Nincs többféle/fajta eladó kutya, nincs párhuzamosan sok alom.
• A kutyák/kölyökkutyák a családdal, a házban/lakásban élnek. Az anyakutya együtt él a kölykeivel, ha több kutya van, ideálisan az egész falka együtt él.
• Minden kutya egészséges, a jellemző betegségekre szűrt, jó kondícióban van és fajtájának megfelelően viselkedik. Utóbbi nagyon fontos! Egyáltalán nem mindegy, milyen tulajdonsággal bírnak a kölykök szülei!
• A kutyák/kölykök nem félnek az emberektől, a gazdájukkal láthatóan jó a kapcsolatuk, ingergazdag környezetben élnek, vannak játékaik.
• A kutyák nincsenek elzárva/bezárva sehová.
• Minőségi táplálékot kapnak.
• A tulajdonos foglalkozik a kutyáival, a kutyák nem a kertben (meg a kiállításon - figyelem! A kutya egy ilyen helyen is csak tárgy, aki gyűjti a címeket a gazdájának!) élik az életüket, hanem rendszeresen vannak közös programjaik, vagyis kirándulás/sport/kutyasuli/munka.
• A kutyák nem erőszakkal vannak képezve/kezelve.
• Az oltási könyvben szerepelnek oltások és féreghajtások, időponttal, állatorvosi pecséttel.
• A tulajdonos láthatóan ismeri a fajtát, a kutyáit, minden kérdésünkre őszintén válaszol, nem csak a rózsaszín ködöt vetíti felénk, de mesél a problémákról, a kutyatartás nehézségeiről, a fajtával kapcsolatos tudnivalókról is.
• A kutyát szerződéssel adják el.
• És ami a legtutibb: ha a tulajdonos is kérdez tőlünk/rólunk. Jó sokat! Sőt, kritikus szemmel néz ránk. Esetleg lebeszél minket a fajtáról/adott alomról/adott kölyökről. Ezen ne sértődjünk meg!! Ha így tesz, biztosak lehetünk benne, hogy nem mindegy számára, kinek adja oda a kutyáját és kinek milyen kutyát ad. Higgyük el, a mi elégedettségünk is fontos számára, a kutyája sorsa érdekében. Segíteni fog nekünk mindenben, ha elakadnánk.

Legyünk kritikusak!! Ne higgyünk csak a szavaknak! Mondani mindent lehet. Ne fogadjunk el olyan válaszokat, hogy "csak azért él kennelben.." Ilyen nincs! Finoman irányítva a beszélgetést, kérjünk pl. fotókat a közös élményekről. Kérjünk egészségügyi papírokat a szűrésekről. Kérjük meg a tulajdonost, hadd menjünk el velük sétálni, akár különböző helyekre, nézzük meg, hogy viselkednek a kutyák, mi igaz a mesékből!!

Saját érdekünk, hogy jó helyről hozzunk kutyát. Ha megsajnáljuk a szerencsétlen gombszemű kiskutyát a hátsó pajtában, annak mi fogjuk meginni a levét. Beteges, az ingerhiány következtében labilis idegrendszerű kutyánk lesz. Nem biztos, hogy így kéne kezdeni a következő 15 évet.

Ha konkrét kérdéslistára van szükségünk, találunk egyet ITT.

Természetesen fogadhatunk örökbe kutyát menhelyről, fajtamentő szervezetektől is! A fenti, 2. pont itt is érvényes. A szervezetek is segíteni fognak a választásban, hiszen ők ismerik legjobban a védenceiket. Hallgassunk rájuk! Legyünk őszinték, amikor az életünkről, napi ritmusunkról, hobbijainkról kérdeznek. Mindenkinek az a legjobb (nekünk, mint új gazdáknak és a kutyának, de még az állatmentő szervezetnek is), ha nem árulunk zsákbamacskát, nem szépítünk, idealizálunk. Így a legnagyobb az esély a sikerre, a valóban nekünk való kutya hazavitelére.