Cintike kérdezte pár nappal ezelőtt a véleményemet egy kutyatáppal kapcsolatban, neki írtam le néhány alap dolgot, amit tudok és segíthet a választásban. Tény ugyanis, hogy annyi, de annyiféle táp létezik már a piacon, webshopokban, nem csodálom, ha a kezdő gazdik csak kapkodják a fejüket. A jó-e egyáltalán a táppal etetés, vagy BARF-ozzunk inkább témába nem megyek bele, nem ismerem a BARF-ot eléggé, hogy állást foglaljak. A blog keretei nem adnak lehetőséget dietetikai disszertációra (és nem is vagyok dietetikus, sem állatorvos), inkább a tápokról leolvasható információkra, alap tudnivalókra, jó- és rossz példákra próbálok fókuszálni.
A kutyának fehérjére, zsírokra és olajokra, valamint szénhidrátokra, rostokra van szüksége, emellett ásványi elemeket, vitaminokat kell felvennie. Ez eddig teljesen triviális, mégsem egyszerű mindezt átültetni a tápismeretre. Hozok példákat, márkákat viszont sehol nem fogok feltüntetni, nem vagyok fizetett reklámszakember :D
A tápos zsákon a legfontosabb információ az összetétel, fókuszáljunk erre.
1.
Az összetevőket a gyártó köteles csökkenő mennyiségi sorrendben feltüntetni. A mennyiséget általában %-ban adják meg, legalább az első néhány összetevőre. Tehát ha pontos %-ot nem is tudunk valamelyik alkotóra, az őt a felsorolásban megelőző(ek)nél biztosan kevesebb van belőle. Arra is figyeljünk, hogy az egyes táplálékforrások nem feltétlenül egymást követik, ha a táp teljes, százalékos fehérje- vagy szénhidrát-tartalmára vagyunk kíváncsiak, össze kell azt adnunk, a felsorolás különböző helyein megtalálható alkotóelemből.
PÉLDA: Ebben a tápban, ha összeadjuk, 44% fehérjét (24+10+6+4+0,1), 6% állati és kb 5% növényi eredetű olajat, kb 44% szénhidrátot találunk. A többi ~1% gyógynövényekből áll.
2.
A felsorolás kezdődjön lehetőleg friss (vagy esetleg szárított, dehidratált) hússal. Ha már az első helyen bármiféle gabona (vagyis töltelékanyag) szerepel, vagy a tápban a szénhidrát/gabona van túlsúlyban, az egyáltalán nem jó. Le is írom így külön, mégegyszer, hogy a gabona a tápokban olcsó töltőanyagként van jelen!! Igen, kell a kutyának szénhidrát (leginkább a benne található rostok, egyes ásványi anyagok miatt), de nagyon kis mennyiségben!! Rostokat bevinni egyébiránt gyümölcsökkel, zöldségekkel is lehet, nem csak búzával és kukoricával, de ezekből sincs szükség nagy mennyiségre (diétás tápokban a rosttartalom magasabb lehet).
PÉLDA 1: ez a táp (nagyon jó nevű és állatorvosok által ajánlott márka!) eleve gyanús, hogy semmiféle %-os adat nincs megadva, plusz, még így is látszik, hogy elképesztően nagy arányban tartalmaz szénhidrátot, olcsó töltőanyagot (kukorica, búza, szójababliszt, kukoricagluténliszt), amelyek akár allergének is lehetnek. Nem ajánlott.
PÉLDA 2: ez a táp kiváló fehérje (~67%) -szénhidrát (~20%) arányú.
3.
A fehérjékhez. Sokan gondolják, hogy minél nagyobb egy táp fehérjetartalma, az annál jobb. Ez így nem igaz. Egyrészt, teljesen felesleges, sőt akár káros is lehet túl magas fehérjetartalmú tápot adni a legtöbb mezei kutyának. A nagytestű kutyák esetén túl gyors kölyök/kamaszkori növekedés és túlterhelt vázrendszer lesz a végeredmény, felnőtt kutyánál pedig a vesének adunk extra kihívást a rengeteg felesleges fehérje eltávolításával. Másrészt, sokkal fontosabb a fehérje mennyiségénél annak a minősége, biológiai értéke, hasznosulási képessége. Vagyis, hogy miből származik...
Első és legfontosabb: a fehérje állati eredetű legyen ha lehet, ne szója...
Aztán: fehérjének minősül ám a takarmány előállításához használt állat bőre, csontja, szőre, tolla, patája is.. ne gondoljuk, hogy a tápban levő fehérje színhúsból származik, hacsak nem ez van ráírva a zacskóra.
A 2. pontban már említettem, hogy jó, ha az összetevők között nyers/szárított hús szerepel, mert ez jó esetben tényleg ezt jelenti. A szintén fehérjének számító húsliszt megint más. A húsliszt egy húsipari melléktermék. Egyszerűen beledarálnak minden (fent felsorolt) állati részt és eladják a tápgyártónak. Senki az ég világon meg nem mondja, pontosan miből is van. Ugyanez igaz az "állati eredetű melléktermékek" kifejezésre is. Nem azt mondom, hogy a húsliszt kifejezésre azonnal dobjuk el a tápot, hiszen ezekre is szüksége van a kutyának, de ha csak ez van benne fehérjeként, az erősen elgondolkodtató.
A fentiek miatt gondolom azt is, hogy nem érdemes a nagyon hangzatos, különleges bölényes/rénszarvasos/struccos tápokat vásárolni, mert a világon nincs annyi ezekből az állatokból, hogy ilyen mennyiségben gyártott kutyatápban bölény/rénszarvas/strucc színhús legyen.... a rénszarvasnak a szőre meg a patája is rénszarvas, ugyebár, szóval rá lehet írni a zsákra... A csirkéről/marháról/kacsáról/halakról valahogy jobban elhiszem, hogy jut belőlük hús/értékes rész a kutyatápba is. De ez csak az én feltételezésem.
PÉLDA 1: ebben a tápban bizony alacsony biológiai értékű fehérje van, az is elképesztően kis mennyiségben... plusz itt is előjön a gabona az első helyen (ha megnézzük, kb 60-70%-ban!!) probléma..
PÉLDA 2: itt ugyanez a probléma, ők még talán büszkék is az 50% gabonára, merthogy teljes kiőrlésű és természetes összetevő??? Illetve részletezik kicsit, hogy a 16% az már visszavizezett hús, nem is csak szárított, de ebből sem mind hús, hanem melléktermék. Szerintem jobban tették volna, ha nem próbálnak szépíteni, mert így még bizalmatlanabb lesz, aki tudja, mit olvas...
PÉLDA 3: ennél a feliratnál nem tudjuk, hogy a bárányfehérje az most mi? Véleményem szerint húsliszt. Ha nyers hús lett volna, azt kiírják külön.
PÉLDA 4 és 5: jó, illetve kiváló minőségű tápok, jó arányban friss húsból származó fehérjetartalommal.
Érdekes egyébként megfigyelni, hogy néha simán eladnak egy tápot mondjuk bárányosnak, aztán az összetételt megnézve kiderül, hogy legalább ugyanannyi, vagy több benne a csirke :D
PÉLDA 6: ez a táp "bárány és rizs"-ként van eladva. Késztetést érzek, hogy márkával és névvel együtt másoljam ide, hogy elhiggyétek, de megállom. Ja és drága márka.
Összességében elmondható, hogy ha egy tápban 50% állati fehérjetartalmú összetevő van (és az jó minőségű!), azzal már boldogok lehetünk...
Azt hiszem a fehérje-témát kiveséztük, lépjünk tovább.
4.
A további összetevőkhöz: a zsírok, olajok szintén rendkívül fontosak, viszont jóval kisebb mennyiségben (5-10-15%) szükségesek a kutya számára. Állati és növényi eredetű zsírokat, olajokat is tartalmazhat a táp, a hal (lazac)olaj talán a legjobb az összes közül.
Jó, ha a tápban találhatóak gyógynövények, kis mennyiségben zöldségek/gyümölcsök. Ideális, ha tartalmaz glükozamint és kondroitin-szulfátot, az ízületek védelme érdekében. A vitamintartalmat esetleg lehet nézni, de nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki - a vitaminok sérülékenysége és a táp magas hőmérsékleten történő előállítása következtében utólag adják hozzá őket az eledelhez, mindig kicsit többet, mint a kutya igényei, mert tárolás közben gyorsan bomlanak. A C-vitamint a kutya szervezete - az emberrel ellentétben - elő tudja állítani.
Azonnali rossz jel, ha az összetevők között szója, mesterséges ízfokozók, színezékek találhatók, utóbbi mindegy, hogy természetes színezék vagy mesterséges, a kutyának rohadt mindegy, milyen színűek a tápszemcsék... főleg, hogy színeket se sokat lát :D
5.
A hidegen sajtolt, granulált tápok jobbak, mint a többi (amelyeket extrudálással, magas hőmérsékleten és nyomáson, "összefőzéssel" állítanak elő), mert jobban megtartják az eredeti tápanyagokat, vitaminokat, beltartalmi értékeket, enzimeket, antioxidánsokat. Alapvetően egyetértek, a hőkezelés nagyon sok összetevőt valóban károsít.
6.
Aki elszántabb, megnézheti az analitikai összetételt is (bár nem feltétlenül ad használható információt, az összetétel elemzése bőven elég a döntéshez), hasznos adat lehet a metabolizálható energia (ME) mennyiség is, utóbbi inkább tápok közötti összehasonlításként. Önmagában nehéz értelmezni, de a jó tápoknál 3 500 - 4 000 kcal/kg örül van az értéke.
Akkor gyorsan azért az analitikai összetételhez, akit érdekel (ugorható rész, lejjebb fontosabb infók vannak még!):
Energiatartalom: nincs sok értékelhető információ benne, amint feljebb írtam, max. nézzük az ME-t, összehasonlításként, tápok között.
Nedvesség: a táp víztartalma. Nincs jelentősége.
Szárazanyag: 100-nedvességtartalom. Nincs jelentősége.
Nyersfehérje: amint írtam már, maga a fehérje mennyisége nem ad információt annak minőségéről. Néha feltüntetik az emészthető nyersfehérje-tartalmat, ez már jobb mutató, összehasonlítási alap lehet.
Nyerszsír: növényi- és állat zsír/olajtartalom egybe.
Nyersrost: a táp rosttartalma. A rostok szükségesek a normál bélműködéshez, de nyilván nem ballasztanyagból álljon a táp. Írtam azt is feljebb, hogy diétás tápoknak magasabb a rosttartalma.
Nyershamu: el nem égethető, összes ásványianyag-tartalom. Jöhet csonttartalomból, szennyezőanyagokból is.
Ásványi anyagok, vitaminok: számunkra sokat ezek az adatok sem mondanak, a vitaminokra kitértem már feljebb.
+1
Ez nagyon fontos pont!!! A márka, marketing, ár és külcsín egyáltalán nem egyenesen arányosak!!! Kiválóan promózott, ismert, túlárazott vagy menő tápok is lehetnek egészen pocsék beltartalmúak. Van, akit a hírnév tart el, van, akit a szép csomagolás.
További információk lehetnek ezzel kapcsolatban:
Sok márkának vannak különböző táp-alcsaládjai, almárkái (pl a Farmina-nak, akitől legtöbben az N&D-t ismerik, van olcsóbb tápcsaládja, a Cibau, ismeritek?), amelyek különböző minőségi kategóriát képviselnek. Néha az olcsóbb, ismeretlenebb néven kiadott tápcsalád meglepően jó ár-érték arányban, a "nagytesójához" képest. Néha persze nem :)
Az ár szintén csak útmutató legyen!!! Az igaz, hogy olcsón nem lehet jó minőségű tápot előállítani. 2 000 HUF/kg alatt ne várjunk csodát. De az ár-érték arány tud meglepetéseket okozni. Plusz, úgy gondolom, van egy szint, ami felett, akármennyire is csúcs egy táp, az isten pénze se lenne elég...
Aztán. Nem minden kutyának jön be minden táp, akkor sem, ha elvileg tudatosan, jól választottuk azt meg. Egyszerűen lehet, hogy a kutya emésztéséhez nem passzol az összetétele és ennyi. Keressünk tovább. Ugyanakkor, ha találtunk egy kiváló, megfelelő tápot, nem szükséges azt váltogatni. A kutya emésztése nem is bírja jól az állandó változást, másrészt, számukra a napi táplálék inkább biológiai szükséglet, mint élvezet. Persze, szeretnek enni ők is, de az etetés szóljon az egészségről, a finom, különlegesen ínyenc falatokat pedig használjuk tanításhoz! Azt a kutyák még jobban élvezik!
Azt gondolom, hogy ha a fentieket figyeli valaki, akkor a tápválasztás alapvetően nem okoz majd gondot, az óriási kínálat mellett sem. Őszintén remélem, hogy tudtam támpontokat adni, segíteni a kezdő gazdiknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése