Az év utolsó kirándulása

Ha már tegnap olyan szépek lettek a kiskutyák a kozmetikában (köszi Anita!), akkor gyorsan szét kell trollkodni az eredményt. Szóval elmentünk ma egy csumpi, de annál sárosabb kis kirándulásra, a szokásos cseszneki Kő-árok körre. Nem túl izgalmas, nem hosszú, nem megerőltető, de a célnak (délelőtti lemozgatás) megfelelt.

Az év utolsó terelése

Newton-nal ma voltunk idén utoljára "dolgozni" :D Nagyon boldog vagyok, hogy kaptunk lehetőséget, így az ünnepek között is.

Csodálatos tréning volt számomra, méltó lezárása az évnek :)

Visszatekintés a korona évére

Minden évben eljön ez a pillanat, amikor visszatekintek egy kicsit, próbálom felidézni, áttekinteni az elmúlt 12 hónapot..

Azt mondhatom, a tavalyi évemhez képest az idei habkönnyű volt, a vírus és minden velejárója ellenére :) Sőt. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nem lettünk betegek, nem veszítettem el sem családtagot, sem a munkámat. A homeoffice következtében sokkal többet lehettem itthon, több szabadságot kaptunk, az életem hasonlított valami... normálisra.

A kutyák elképesztően élvezték mindezt, visszakapták a reggeli sétájukat, napközben itt aludtak bent amíg dolgoztam, vagy felváltva voltak kint-bent, a kertfelügyeletet váltogatták az összegömbölyödős alvással. Volt kedvem és energiám gyakorolni velük, akár csak perceket, de szinte minden nap. Edzésre nem munka után hazaesve, 2 perc alatt átöltözve kellett elrohannom. Csak felhúztam az edzőcipőt és indultunk. Szóval a kutyák szerint ez az év kifejezetten jól sikerült, ebben biztos vagyok :D És én is imádtam, hogy velük lehettem, sokat.

Affírka

Nos, a ma reggeli 1 órás sétát követően kint maradtunk a kertben, dolgozni egy kicsit. Kiskutyáink a váratlan -6 foktól és a társaságunktól továbbra is búgócsiga állapotban maradtak, őrült módjára rohangáltak, kergetőztek az udvarban.

Egyszer csak azt láttam, hogy Asszírka fehér gallérja véres elöl. Gondoltam, biztosan elharapta a nyelvét rohanás közben. Hát, nem. Konkrétan kitörött egy foga, egy alsó metsző. Egy pici rész bennmaradt, amúgy egy lyuk árválkodik a helyén. Nos, mivel ő se nem elefánt, de nem is cápa, mostmár fogatlan Asszírka lesz a neve. Kedden megyünk dokihoz. Úgy jó az élet, ha zajlik.

Klubos kirándulás a Programok Hatlábon-nal a pákozdi ingóköveknél

Amikor megláttam Nóri kiírását a mai kirándulásról, nem volt kétséges, hogy menni szeretnéééék! Gyorsan megbeszéltem Gáborral a dolgot, aki szegény már megszokta a hektikus életet velem és azonnal beleegyezett.

Nagyon hiányzott már a társaság, nekünk és a kutyáinknak is, ezt biztosan állíthatom. Lecsaptunk tehát a lehetőségre. Reggel 8 előtt indultunk, fél 10-kor volt a találkozó. A 81-es még sohasem volt ilyen nyugodt, seperc alatt leértünk, 9 után nem sokkal ott voltunk.

Szép számmal összejöttünk, volt olyan pár, aki 5 kutyát hozott - amelyekből egyik bullmasztiff, másik német dog. Ezek után a másik három szinte mindegy is, micsoda :D 

Boldog Karácsonyt!

 A karácsonyi nagytakarítás utáni 5. perc:

Nem értette, miért toltunk az arcába egy fát, aminek amúgy sincs semmi keresnivalója a szobában:

Így inkább látni sem akarta:

Végül megbékélt, mert a fekhelye megmaradt, sőt hangulatfényt is kapott:

Meg hát a barátnőjüktől, Annabell-től ajándékba kapott disznófül is feldobta a hangulatot:

Amit rögtön ki is követeltek maguknak...

BOLDOG KARÁCSONYT!!

Terelés még 2x

Ezen a héten hétfőn és ma is voltunk Gabinál, némiképp önző okokból is.. nagyon szeretek ott lenni :D Gabi kedves türelme, a kutyám boldogsága, a szabadság és nyugalom, sőt, még a birkaszag is annyira jó hatással van rám - egyszerűen boldog vagyok ilyenkor. A héten már a Karácsony hangulatát is kerestem - és találtam, itt.

A hétfői megint egy nagyon boldog tréning volt, ma én voltam kicsit fáradtabb és nagyon dekoncentrált. Ennek ellenére most már mindig úgy tréningezek, hogy kiemelem a szép pillanatokat. Folyamatosan igyekszem figyelmeztetni magamat, hogy "érezd jól magad, dícsérd a kutyát, jó hangulatban gyakorolj, jó feladattal fejezd be!" Mert valljuk be, közben nem mindig instagramos ám :D Amikor a birka csavart szarva az alhasadban/fenekedben/combodban landol, meg épphogy el nem esel és kapaszkodsz a gyapjúba mikor a kutya rádhajtja a nyájat, meg harmadszorra sem sikerül valami, meg szerencsétlenkedsz, hogy hova is kellene most állnod, nos, akkor azért tud az ember (magában) káromkodni, meg elküldeni önmagát/a drága kutyáját melegebb éghajlatra... :D

Hétfőn rengeteg feladatot gyakoroltunk, ma kicsit kevesebbet, viszont mindkét tréningnek voltak nagyon izgalmas pillanatai! Azt hiszem nem lehetek elég hálás Gabinak, nem csak a végtelen türelméért, hanem a nyitottságáért és a "próbáljuk ki, nézzük meg mi történik, ha"-hozzáállásáért! Ki tudunk próbálni olyan dolgokat, amire mindig is kíváncsi voltam. Mindjárt mesélek is párat.

Terelés 2x

Az elmúlt hétben voltunk terelni egyszer Gabinál és egyszer Barbinál is. Még nem tudom, mi lesz az ideális tréningsűrűség, mit bírnak el a kutyák (főleg Newton), de szeretnék most ismét rendszeresebben járni.

Gabinál egy hodályból kihajtással kezdtünk, ez nagyon tetszett, Newton is ügyes volt annak ellenére, hogy sohasem volt ennyi birka között zárt helyen.

Később szét volt esve kicsit, sokat ugatott, ami nem szokása általában, csak ha fáradt/feszült/dekoncentrált. A szlalom szép volt, jobban figyeltem a bal oldalra. A híd nem sikerült túl jól, háromszor feküdtünk neki, de még én sem tudom, mire mit kéne reagálnom, hogyan kell belenyúlnom a különböző helyzetekbe. Meglepetésként ért például, hogy hozzáérhetek a jószághoz, segíthetek a kutyának a nehéz szituációkban. Azt hittem azt tilos.

Budapest és Newton szemvizsgálat

Tegnap volt az utolsó irodai munkanapom idén, már csak az ünnepek között leszek készenlétes/HO-n. Nyugalompihenésrelax. Gondolhatnánk. De nem. Nem is én lennék.

Ma 14:30-ra kaptunk időpontot Dr. Fenyvesi Ildikóhoz, Budakeszin, Newton szemvizsgálatára. Szóval tegnap este fél 8-ra hazaértem, ma pedig 3/4 7-kor indultunk is Pestre. Gábornak dolgoznia kellett még ma, mi a lakásban csöveződtünk le átmenetileg.

Mivel a kutyák reggel csak pár perc pisiidőt kaptak, az első dolgom volt levinni őket a nagy parkba sétálni. Mondjuk követelőztek is, hogy nekik elintéznivalójuk van. Elindultam egyszer. Aztán rájöttem, hogy nincs nálam maszk. Elindultam mégegyszer. Budapesten a hám-flexi kombinációt szoktam bevetni ilyen sétákon, aztán a parkban elengedem őket.

Terelés

Olyan hulla vagyok, alig bírom nyitva tartani a szemem, de ezt a bejegyzést még ma (digitális)papírra vetem.

Szóval ma végre ismét terelni voltunk, Gabinál! El nem tudom mondani, mennyire vártam, a mostani lelkiállapotomban meg főleg :) Számomra ez egy zen állapot, ami a legnagyobb boldogságot tudja adni, a kutyámmal.

Fél 11-re mentünk, mindig rászámolok az útra, hogy ne kelljen idegeskedni, a 81-es amúgy sem a Kimi Raikönneneknek való. Sok a kamion, kevés az előzési lehetőség és az útminőség - ami már ugyan rengeteget javult az elmúlt 2 évben - még mindig hagy kívánnivalót maga után. Így viszont nyugodt vagyok, 70 és 90 között csendben elevezek Székesfehérvárig. Kicsit több, mint 1 óra az út.

Gabi aranyos és kedves volt, mint mindig, beszélgettünk egy keveset, aztán leválogatott nekünk egy csapatot, nagy örömömre most nem 10, hanem 18 birkát kaptunk!

Stand-by and standing up

Elmaradtam kicsit a bejegyzésekkel, de nem nagyon volt motivációm, hogy írjak, illetve azt hiszem rám fért a szünet minden szempontból.

Elfáradtam az év végére és ez a kutyázásban is kicsúcsosodott. Nem nagyon láttam már mást, mint a problémákat, fárasztott a napi kötelező sétáltatás és rutin, elkedvetlenített a társaság, programok hiánya. Untatott néhányak fensőbbséges hozzáállása, nem találtam az utat a jövőbeli elképzeléseimhez, néha már azt sem tudtam mit akarok és úgy éreztem magamat az állandó túlfeszített agyalástól, mint aki hamarosan becsavarodik. Bennem volt egyfajta teljesítménykényszer és ezzel párhuzamosan az a szenvedés, hogy én nem vagyok megszállott típus. Igen, van ami imádok, szeretnék fejlődni, szeretném csinálni, sokat fektetek bele, de azt szeretem, ha őszinte élvezet párosul mindehhez. Ha pedig utóbbit nem érzem, akkor csak kínlódok. A fejlődés pedig enélkül is erős igénybevétel, energia, pénz és időoldalról is.

Kirándulás - Fenyőfő

Úgy néz ki, innét kezdve csak kirándulós bejegyzések lesznek a blogban. Na de most mit csináljunk, ha egyszer minden kutyás programunk törlődött?? Kirándulunk, naná.

Ismét rámtört a "menjünk-el-végre-egy-normális-túrára"- hiszti érzés, így mára egy 17,6 km-es kört irányoztam elő. Nem akartam messzebb menni, mint az Északi-Bakony, hogy ne az utazás vigye az időt. Így Fenyőfő mellett döntöttem. Tök boldog voltam, hogy az út 2/3-a vadiúj lesz, amerre még nem jártunk, aztán amikor ott voltunk, persze hogy rájöttem, kirándultunk már ott, más kiindulópontról...

Ezt a túrát egyszerű volt megtervezni, kb 5 pontot szúrtam csak le, mert hosszan haladtunk egy-egy jelzésen, amikből nem volt több, mint három. Fenyőfő nyugati végéből, a zöld jelzésen indultunk, útba ejtve a Szentkeresztet és a Hársas-kutat, aztán a zöld+ jelzésre fordultunk, végigmásztuk a Bécsi-árkot (illetve csak majdnem, a végét levágtuk és a műútra érve balra rövidítettünk). Ezután a piros jelzés, aztán jelzetlen bicikliút és végül újra a zöld jelzés kalauzolt minket vissza a faluba.

Newton, a bunkó

Említettem, hogy amikor Nyúl beteg volt, egyszercsak úgy döntött, ebben a helyzetben mindenképpen megérdemli a kanapén pihenést.. OK, legyen, gondoltam én. Kivételesen. Szerintem. Mostantól ez default. Szerinte.

Legalábbis megkísérelte párszor a feljövetelt, amikor itt ültem, de leküldtem.

Gábortól viszont pénteken az alábbi képet és e-mailt kaptam:

"Ezt csinálja, a hátam mögött, miközben dolgozom. És előtte már leüvöltöttem a másik rekamiéról! Sürgős intézkedéseket követelek! A helyzet hovatovább tarthatatlan!"

Annyira röhögtem, alig bírtam abbahagyni.... szóval a rohadék felsunnyogott a kanapéra, tök csöndben, Gábor háta mögött... írtam Gábornak, hogy hát ez kvanagy.. és ❤ Nyunyu. Azt írta, nem vicces. De szerintem ő is röhögött, csak nem akarta bevallani.

Nos, azóta a helyzet romlott.

Tegnap este ezt kaptam Gábortól sms-ben:

"Csak szólok, hogy Newton az ágyon alszik. Édesdeden."

És még reggel is ott volt. Akkor Gábor felszólította a távozásra, amit meglehetősen sértődötten vett tudomásul.

A kis görény rájött, hogy éjjel nem látjuk, hol alszik. Persze elárulja a homokréteg, amit a kanapén hagy.

Félig röhögök, félig megtépném. Még nem döntöttem el, hogyan küzdök a kanapé-hadművelet ellen. Kell egy terv.

Boldog 3. Szülinapot Asszírka!!! ❤

Kirándulás - Bakonynána, Csengő-Bongó Tanösvény

Miután újra ránk tört a korona-szituáció, minden kutyás közösségi programunknak annyi. Nem igazán javít ez a mostani, amúgy is sz*r hangulatomon. Miután itthon ülni biztosan nem akarok, kirándulásokba fojtjuk a bánatomat. Persze ez sem stresszmentes a vadászok miatt, de az utolsó 3 kiránduláson nem volt elrohanás a kuttyok részéről (pedig volt felugró őz), nagyon boldog voltam. Próbálom már a szagon induláskor kedvesen visszahívni őket, egyenlőre bejött, de persze nem vagyok hülye, egy erősebb ingerben megint én állnék vesztésre.

13,7 km-es bakonyi kört terveztem mára, az út nagy része teljesen ismeretlen volt, még sohasem jártunk erre.

Kirándulás - Vöröstó

A mai kirándulás a vázsonyi kapufestés melléktermékeként született. Terveztük már vagy 2 hete, hogy lemegyünk Vázsonyba, mert az új fakapuk még nyersen állva várták a telet, ami nem szerencsés. Az időjárás miatt halasztanunk kellett a programot, végül ma került rá sor.

Nem volt túl sok kedvem az egészhez - elég nagy kapukról van szó - de az ilyen nemszeretem dolgokra van egy taktikám, ami bevált: mindig teszek mellé olyan dolgot, ami viszont örömet okoz. Miután bízhattam benne, hogy ketten azért végzünk néhány óra alatt, gondoltam megajándékozzuk magunkat egy idei utolsó, szépséges, őszi, Balaton-felvidéki kirándulással. Néztem néhány útvonalat előre, de végül a festést követően, egy zsemlét majszolva találtam ki az útvonalat (egy tök újat), a fennmaradó világos órák számához igazítva. Vöröstó kocsival kb 5 perc alatt elérhető tőlünk, így nem utazgatással töltöttük el az időt.

Kirándulás - Vinye

Gyönyörű az ősz és nagyon hiányzik, hogy lássam, ezért minden aggódás ellenére kirándulni mentünk - ismét. Annyit tudok tenni, hogy olyan útvonalakat választok, amik vad- és vadász-szempontból biztonságosnak tekinthetők. Mint például Vinye, meg a Cuha-szurdok. Alapból ki nem állhatom ezt a helyet, mert "tömegtermék", rendkívül közkedvelt és állandóan zsúfolt. Évente kb egyszer szoktunk elnézni ide, a lehető leghülyébb időpontokban, elkerülendő a fentieket. Mivel ma munkanap van (mi meg szabin vagyunk), kihasználtuk a lehetőséget és a védett kirándulóhelyi adottságokat.

Megzuhanva

Kicsit megzuhantam. Lehet hogy nem kellene, de néha az ember megengedi magának. Ismét egy kutyás facebook-csoportos beszélgetés idézte elő, amiben a kiképzésben használatos eszközökről, azok létjogosultságáról vagy nem létjogoultságáról, a különböző irányzatokról volt szó, de nem a hétköznapi, hanem a verseny-, sport- és munkakutyázás szintjén.

Valahogy hamar eljutott a beszélgetés odáig (én nem szólok hozzá ezekhez, isten ments, párszor megpróbáltam, elég is volt), hogy azt érzed, számodra a csúcs a kutyázásban elérhetetlen. Talán ez fájt a legjobban. Eddig nem tudtam megfogalmazni, most döbbentem rá. Hiába teszel bele elképesztő munkát - és tényleg elképesztőnek érzed, mert a hétköznapok, munka mellett műveled mindezt - nem vagy és valószínűleg soha nem leszel elég tudatos és elég jó.

Kirándulás - Bakonyszentlászló

Igazi, csodaszép őszi kirándulást tettünk ma. Miután rettegek a vadászoktól, inkább egy közkedvelt, Észak-Bakonyi, turistautas-erdészeti utas kört választottam. Inkább szántam kényelmes, biztonságos kirándulásnak, mint túrának :) A múltkori sikeren felbuzdulva picit reménykedtem néhány gombában is, ezért esett a választásom Bakonyszentlászlóra.

Newton-t sem akartam túlterhelni (bár hála égnek szuperul van, szinte meggyógyult, alig kahog már), összesen 8-9 km-t mentünk, nagyon kényelmes 3,5 óra alatt. Ebben sok gombaszedős-bóklászós-tötymörgéses idő is volt, amit egyáltalán nem bántunk, mert ilyen csodálatos, meseszép, napos-meleg őszi napon bűn lett volna csak úgy végigrohanni az úton.

Happy Halloween!!!

 

Elképzelésevolúció a kutyázásban

Összegyűjtöm, mik azok a gyakori elképzelések, amiket a nem kutyás külvilágban látunk, illetve amiken szerintem nagyon sok kutyás is átesik (én biztosan), amire rájön, hogy ez a dolog (sem) fekete-fehér.

Kölyökkutyák

A közvélemény általában egyöntetűen rajong a kölyökkutyákért. A kölykök egyszerűen imádnivalóak (persze egészen addig, amíg nem ugrálnak fel a gyerekre, nem harapdálnak a tűfogaikkal, nem húzzák a pórázt, nem hullatják a szőrüket és nem rágnak szét mindent). 

A (tudatos) kutyások szintén rajonganak a kölyökkutyákért, olyankor méginkább, ha az nem az övék - de nem a fentiek miatt, hiszen ők már tudják, hogy kiskutyánál ezek default beállítások :D Hanem azért, mert a kölyökkutyában számukra rögtön az eszméletlen meló sejlik fel, ami ahhoz kell, hogy a babából igazi társat faragjanak. A kutyás a mellette lévő felnőtt/idős kutyával már igazi kapcsolatot alakított ki, félszavakból értik egymást, ismerik egymás szokásait, közös rutinjuk és kialakult életük van. Ha úgy tetszik, a munka már beérett és csak az élvezetes együttélés maradt - nehéz ezt a kényelmet megint feladni :)

Nyúl köhög

A Nyúl köhög. Ettől féltem basszus. Több helyről, több kutyás ismerőstől hallottam a közelmúltban, hogy köhög a kutyája.

Két hete a hétvégi tókörön Dóri is részt vett (végre, fél éve nem láttuk kb!), szóba is került a téma, ő mondta, hogy lehet ellene oltatni, vagy orrcseppet kérni. Gondoltam hétfőn el  is rohanok a kutyákkal Jenőhöz, mert tudtam, hogy szombat közösségi program, vasárnap agilityverseny... Dóri mondjuk azt mondta, hogy így a járvány közepén már ne oltassunk, inkább várjunk januárig. Én ennek ellenére elmentem volna - ha nem felejtem el. De totál kiesett. Rohanós napom volt (már megint), csak 3 nappal később jutott eszembe, hogy jesszus, az oltás. Már mindegy. Kicsit "haragszom" a dokinkra is, mert én pl nem tudtam az oltási lehetőségről (azt gondoltam, hogy hát a kombinált oltás úgyis tartalmazza - mint kiderült, csak egyes típusai ellen hatásos). Ő meg tudja rólunk, hogy mást se csinálunk, mint kutyatársaságba járunk - és nincs 2 hete hogy jártunk nála Bravecto-ért. Szóval azért felhívhatta volna a figyelmemet a lehetőségre na.

Hulladék napok és Kraft Kupa

Na szóval az úgy van, hogy napok, talán hetek óta fáradt vagyok. Nem, nem vagyok vírusos meg semmi, egyszerűen azt hiszem megint megpróbálok belezsúfolni mindent a napokba, egyáltalán nem figyelembe véve, hogy azok csak 24 órásak. Múlt héten Gábor 4 napig nem volt itthon, máskor ez sem jelent semmi problémát, most viszont úgy kikészültem, majd megpusztultam csütörtök estére. Mondjuk aznap rátoltam egy 11 órás irodai napot is. Mindegy.

Kirándulás a Programok Hatlábon-nal - HHH

Ez a bejegyzés ismét csak egy emlék-bejegyzés, mert szombaton ismét kirándultunk, ismét Nóriékkal :)

Nórit amúgy egyre jobban szeretem, amennyire megismerem. Olyan ember, aki folyamatosan keresi, hogyan lehetne jobb, közvetlen, van humorérzéke, szívvel-lélekkel csinálja, amit csinál - és őszinte. Őszintén tud beszélni az érzéseiről a kutyázásban, vagy akár a saját kutyái kapcsán. Belátja azt is, ha valamit korábban nem jól csinált, vagy ha nem sikerült minden tökéletesen. Az ilyen emberek számomra hitelesek.

Indokoltak-e a keverékkutyák?

Egy kedves barátomtól kaptam a következő kérdést (már régebben, ezúton is elnézést, hogy csak most reagálok), amivel kapcsolatban most megpróbálom összeszedni a gondolataimat:

"Az olvasóközönséged egy részében kérdések merültek fel, mégpedig a fajtatiszta / keverék kutyák kimeríthetetlen témakörében. (...) Szoktál írni a tenyésztésről és a tenyésztőkről, ennek árny- és árnyoldalairól, tisztelet a kivételnek. Ha minden jól megy ugye, Newton is apuka lesz. (...) Ha a kutyát, mint fajt tekinted (...), lenne-e egyáltalán helye, szerepe, értelme stb. a keverék kutyáknak egy általad mondjuk ideálisnak tekintett, jövőbeli kutyatartó társadalomban. Ezt persze úgy értem, hogy lehetne-e például indokolható cél a keverék kutyák hosszútávú „kikoptatása” csak azért, mert keverékek (nyilván sterilizálásra gondolok, de tegyük fel, teljes mértékűre). Ezt a kérdést ne mossuk össze azzal, hogy tervezetlenül záporoznak a gazdátlan keverék-almok a világba, és erre persze a sterilizálás a megoldás. Én kvázi a létjogosultságukról tűnődtem el. (Feltehetjük, hogy egy keverékkölyköt is várhat, akarhat valaki, mármint elvileg, a modell szempontjából, hogy kizárjuk a túlszaporulat témát.)"

Szerintem ez egy nagyon érdekes felvetés.

Kirándulás - Csesznek, őzlábgombával

Szeptember óta nem merek kirándulni az erdőkben a vadászat miatt. Most már annyira, de annyira hiányzott - nem láttam még az őszt idén - hogy elhatároztam, elmegyünk. A lehető legbiztonságosabb, legközelebb lévő, közkedvelt helyet, Cseszneket és a szokásos 2 órás minikörünket választottam.

Korán indultunk, ahogy szoktuk, ködbe borult táj kísérte utunkat Veszprémvarsányig. Cseszneken, a magasabb részeken teljesen tiszta volt az idő, később kisütött a nap, a legszebb ősz fogadott minket.

Mentális fáradtság a kutyáimnál

A terelős hétvége után jutott eszembe, hogy megírom, milyen jelekből látom, ha a kutyáim agyilag/idegrendszerileg hullák. Most nem arra gondolok, amikor pl tréning/tanítás közben látod, hogy kifáradt az adott feladatban, hanem amikor több napos/órás intenzív élményt (szeminárium, panzió, extrém ingergazdag környezet, nyaralás idegen helyen) követően esik szét a kutya.

Terelős tréninghétvége

A nyári 3 napos SuBa tréninghétvége után egyértelmű volt, hogy ha lesz ismétlés, mi ott leszünk!! Szerencsém volt, időben megláttam a kiírást és azonnal el is küldtem a jelentkezési lapot. Aztán izgultam kicsit, vajon befértünk-e - és igeeen!

Kicsit bonyolította az életemet, hogy ez alkalommal Asszírkát is vinnem kellett, mert Gábor a 3 napra terepmunkát szervezett magának, Kiscsórit így nem volt kire hagyni.

Nagyon-nagyon vártam a hétvégét. Péntekre is szabadságot vettem ki, hogy ne munkából kelljen rohannom - kényelmesen, lazán és vidáman indultunk neki a programnak. Annyi cuccot csomagoltam, mintha az Északi-sarkra mentünk volna.. saját ruha, kutyák kajája, felszerelése, magamnak némi kiegészítő táplálék - és 3 pár cipő, plusz papucs. Mindenféle időjárásra készültem, mostanában ez erősen ajánlott.

Kutyatáp gyorstalpaló kezdőknek, 6+1 pontban

Cintike kérdezte pár nappal ezelőtt a véleményemet egy kutyatáppal kapcsolatban, neki írtam le néhány alap dolgot, amit tudok és segíthet a választásban. Tény ugyanis, hogy annyi, de annyiféle táp létezik már a piacon, webshopokban, nem csodálom, ha a kezdő gazdik csak kapkodják a fejüket. A jó-e egyáltalán a táppal etetés, vagy BARF-ozzunk inkább témába nem megyek bele, nem ismerem a BARF-ot eléggé, hogy állást foglaljak. A blog keretei nem adnak lehetőséget dietetikai disszertációra (és nem is vagyok dietetikus, sem állatorvos), inkább a tápokról leolvasható információkra, alap tudnivalókra, jó- és rossz példákra próbálok fókuszálni.

A kutyának fehérjére, zsírokra és olajokra, valamint szénhidrátokra, rostokra van szüksége, emellett ásványi elemeket, vitaminokat kell felvennie. Ez eddig teljesen triviális, mégsem egyszerű mindezt átültetni a tápismeretre. Hozok példákat, márkákat viszont sehol nem fogok feltüntetni, nem vagyok fizetett reklámszakember :D

A tápos zsákon a legfontosabb információ az összetétel, fókuszáljunk erre.

Programcunami - vagy mégsem?

Érdekes - néha úgy érzem, a kutyáim túl sok időt kívánnak tőlem a mindennapokban, néha meg kevesellem a programokat. Ők mondjuk mindig az utóbbi véleményen vannak :) Nehéz objektíven felmérni, vajon mennyi az annyi.

Próbálom ezért most összekaparni példaként (emlékezetből nem egyszerű), hogy milyen volt a hét és mi várható a közeljövőben.

Kirándulás a Programok Hatlábon-nal - Guckler-kilátó ismétlés. Meg Komárom CACIB.

Nagyon vártam a mai napot, mert tudtam, hogy több mint a felét kutyás programokkal fogjuk tölteni.

A Nóris kirándulásokat egyszerűen imádom. Ma is gyönyörű időnk volt, szuper a társaság, Nóri mindig jókedvűen és profin szervezi, vezeti a programot és nagyon kreatív. A feladatok tét nélküliek, jókedvűek. Mai kedvencem a "láb között kukucs és két mellső láb a cipőre" volt. Eddig sosem mertem nekiállni ennek a feladatnak, na mondom ma azért is - és elsőre sikerült! :D Gyanítom, nem kis szerepe van ebben Johannának és a fizionak, aki a tudatos lábhasználatot nagyon szépen fejleszti az állatkáknál! Esküszöm, annyira örültem, Nyunyu is teljesen megboldogult :D Ma töpörtyűvel kevert párizsit vittünk, eléggé feldobódtak a kuttyok ettől is.

Néhány kép

Kaptunk néhány csodálatos fotót ismerősöktől, elteszem őket ide is.

Asszírka a Béta Kutya Klub éves háziversenyén (fotók: Császár Vera)

Newton a Szigetköz Agility Kupán (fotók: Csollán Péter)

Asszír és Newton tókörös bandázós sétán (fotók: Gombás Gábor)

Köszönjük szépen Mindenkinek a gyönyörű fotókat!!! ❤

Séta alapozás

Amikor tegnap este a töksötétben sétáltam és Newton hirtelen megállt - én ugyan még nem láttam, miért, de hamarosan kiderült, hogy szembe jött egy apuka és kislánya, és Nyúl erre lett tanítva, amit szépen alkalmazott is - bevillant, hogy atyaég, mennyi mindent kell megtanítani egy kutyának, ha kultúrált sétapartnert szeretnénk faragni belőle... merthogy a töksötétben amúgy is felerősödik a védőösztön és ebből tanítás híján simán lehetett volna akár egy ugatva odarohanós jelenet is, háromoldali szívrohammal.

Mindig halljuk ugye, hogy a szocializáció mennyire fontos és ez így is van. Ugyanakkor a szocializáció jelentős részben tanítás is, legalábbis a nekünk tetsző/kívánatos viselkedés megerősítésével sokat nyerhetünk :)

Ami olyan természetesnek és alapból elvártnak tetszik egy nemkutyás külső szemlélő irányából, abban azért igen kemény meló és sok-sok gyakorlás van. A kutya természetes viselkedése, igényei nem minden esetben egyeznek meg az emberekével...

Nyilván a különböző kutyákkal nem egyenlő feladatot kapunk - van akinek egyik, van akinek a másik feladat hoz majd több izzadást. Zsákmányos kutyával a rolleres nem kergetése, zajérzékeny kutyával a visítozó gyerekek melletti elhaladás, pörgős, dekoncentrált kutyával az automatikus megállás, kutyamániás kutyával a "nem-odarohanás-a-többiekhez" lesz a legnehezebb.

Kirándulás a Programok Hatlábonnal a Sorrento-szikláknál

Végre-végre-végre ismét eljutottunk Nóriékkal kirándulni! A forróság és az M1-es brutális nyári forgalma miatt az elmúlt hónapokban kihagytuk a túrákat, bár, ha jól láttam, ők is szüneteltették őket, inkább evezni jártak :)

Rövid leszek: tökéletes program volt. Úgy éreztem, mindannyiunknak pont erre volt szüksége: a bandázásra, beszélgetésre, kellemes kirándulásra, boldogítós-vidám feladatokra.

Gyönyörű, egyszerűen meseszép őszi, napos, meleg időnk volt. Az útvonal a Sorrento-sziklákig lenyűgözött, komolyan, az egyik legszebb Hatlábas kirándulásunk lett. Örültünk a többieknek, most már többeket ismerünk, jól esett beszélgetni.

Mi az, amit gyűlölök a kutyázásban?

Fájdalom, vannak ilyen dolgok. Szokták mondani, hogy aki folyamatosan boldog, az vagy bolond, vagy hazudik. Szóval akármennyire is szeretem a kutyázást, vannak részei, amiktől kikészülök.

1. Állandó konfliktus

Ha kutyás vagy - de igazából, ha bármilyen csoporthoz tartozol - egyből ellenségévé válsz egy csomó más csoportnak. Nemkutyások, kisgyerekesek, kutyáktól rettegők, vadászok, lovasok, biciklisek, sőt: hülye/felelőtlen kutyások - tetszés és napi hangulat/felhozatal szerint.

A lényeg, hogy rengeteg konfliktusba fogsz belefutni. Még ha sok kedves/normális ember is van körülötted, a beszólogatások akkor is sokkal nagyobb nyomot hagynak az ember lelkében. Kb 20 normális tud kiegyensúlyozni egy bunkót. Nagyon nehezen viselem. Alapvetően konfliktuskerülő és gyenge személyiség vagyok, ráadásul nő. Meg sokat sétáltatok póráz nélkül (kb csak úgy). Lúzer kombináció.

Beszámoló pótlás - terelés Vasad

Kati barátnőm cukor módon rám írt, hogy hol vannak már a bejegyzések.. Drágám, annyira aranyos vagy, hogy ennyire érdeklődsz az egyébként elég egyhangú kis életem momentumai iránt, köszönöm Neked, mindenkinek ilyen Barátnőt kívánok ❤

Az az igazság, hogy nem volt időm (na jó, meg energiám) bejegyzést írni - és bár nem történtek nagy dolgok, pótlólagosan lejegyzetelem, hogy ismét voltunk terelni Vasadon.

Gábort kértem, hogy készítsen pár videót, ezekből töltök fel párat.

Nyárvégi lapátolás sok szőrössel

A múltkor azt hittük, idén már nem jutunk el többször evezni, de aztán nagy örömünkre módosult az elképzelés és ismét Tatán jártunk, mégpedig Ágiékkal!! Én személy szerint rajongok Ágiért, szuperjófej és intelligens csaj, kiváló kutyás és a blogja rengetegszer ad nekem erőt - sokszor terápiás jelleggel olvasom, komolyan. Minden saját gondolatomat, útkeresésemet, bizonytalanságomat, sejtésemet megtalálom a sorai között - és ő olyan ember, aki le meri írni mindet. Fantasztikus és egészen különleges (a blogot megtaláljátok a canisludens.hu alatt).

Dorciért és nem utolsósorban Ardbeg-ért szintén odavagyok, utóbbi szőrös miatt erősen gondolkozom a sheltie-projekten 💖 (főleg, ha a skótos álmaim derékbatörnek).

Nem is akarok itt feleslegesen írogatni, teszek el néhány képet emlékbe (személyiségi jogok miatt csak válogatva :)).

Kölcsönsheltievel 💖 szokom az életérzést

Ardiiii - utánozhatatlan kisróka-fej :)

Köszi a képet Ági, nagyon tetszik!!

Kiscollie-nagycollie - a végén már mindenki járt minden deszkán..

:D

Newton genetikai szűrés - eredmények

Említettem már egy régebbi bejegyzésben, hogy erősen gondolkozom Newton utódlásán - és életemben először úgy gondolom, hogy a saját kutyám utódát szeretném később a kertemben és az életemben látni.

Alapvető lépés ehhez, hogy az ember képbe legyen a fajtára jellemző örökletes betegségekkel és leszűresse rájuk a kutyáját. Miután a cél nyilvánvalóan az egészséges, örökletes betegségektől mentes (vagy legfeljebb hordozó) utódok létrehozása, a leendő pár kiválasztásához is elengedhetetlen az eredmények ismerete.

A tenyésztők manapság már nagyon rendesen szűretnek, igen ritka (és egy tudatos vevőnél azonnali hátraarcot indukál), ha az utódok szűréssel nem rendelkező szülőktől származnak.

Szigetköz Kupa 2020.

Első A1-es versenyünk. A vírus miatt a kezdők 1 éves "keretét" az ASB meghosszabbította, szóval ez a Kupa belefért volna még, de tudtam, hogy ide A1-ben szeretnék már jönni. Egyrészt "hazai pálya", másrészt a múltkori váci versenyt pont azért illesztettem be, hogy még kezdőként "visszahozzam" a versenyszituációt az életünkbe (hiszen a fenti helyzet miatt március óta nem rendeztek futamokat).

Másként készültem az A1-re lélekben.

Terelőtábor és életünk legjobb napja :)

Általában szeretem az élményeimet azonnal leírni, hogy ne kopjanak az emlékek, most mégsem bánom, hogy eltelt pár nap, mert volt mit feldolgozni :D

Amióta terelünk, szerettem volna részt venni egy terelőtáborban, mert az intenzív, tömbösített tréningek szerintem nagyon sokat adnak. A terelés nem egyszerű sport, értem most ezalatt, hogy nehéz a folyamatos gyakorlást, fejlődést biztosítani. Sok energiát igényel, mert a helyszínek (nekem) messze vannak, nem is olcsó hobbi. Azonkívül nincs "sablon" a tanításhoz, mindenki másként oktat - ráadásul ez egy ösztönsport, a kutya mellett egy másik élőlénnyel, a jószággal megspékelve :)

A folyamatos gyakorlás ezektől eltekintve sem egyszerű, otthon gyakorolni ugye nem tudsz, viszont a legtöbb helyen nehéz időpontot foglalni, a hétvégék tele vannak, sokszor még a versenyek miatt is foglaltak az oktatók, én pedig hétközben nem tudok tréningezni.. Szóval nagyon sokat tud adni a kutyának és az embernek is, ha több, egymást követő napon kapja az információkat, csőstül. Sajnos amióta csak belekerültünk ebbe a világba, hiába érdeklődtem mindenhol, vagy nem szerveztek táborokat, vagy olyanok számára szerveztek, akikhez én nem tudok "bejutni". Az egyetlen szeminárium, amin részt vettünk, Sabine Ehlers-é volt, ehhez viszont egy kicsit talán csírák voltunk. Ha nem is volt egyértelműen csodálatos élmény, mégis sokat tanultam belőle. Azonban nemrégen megalakult a SuBa Egyesület, Székesfehérváron, Gabinál, igencsak vonzó oktatói gárdával :) Ők (végre valaki...) adnak lehetőséget ilyen szeminárium jellegű tanulásra is.

BKK háziverseny 2020.08.20

Idén a vírus miatt a Bétás háziverseny májusról augusztusra csúszott. Másodszor vettünk részt rajta, de nagyon vártuk, szuper jó hangulatú, csapatépítő esemény, a karácsonyi vacsi mellett a másik olyan alkalom, amikor az egész klub együtt van.

Ez alkalommal Asszírkát vittük csak, mégpedig azért, mert Newton-ra háromnapos terelőtábor várt, amiről tudtam, hogy gyilkos lesz, tekintettel az idegen helyen alvásra, ismeretlen kutyatársaságra és a sűrű tréningekre. Szóval őt pihentettem, pedig nagyon kellett volna nekünk ez az alkalom, hiszen jövő hétvégén a Szigetköz Kupa vár ránk, első A1-es szereplésünk (pánik mode ON).

Evezés és nyári szabi vége

Az utolsó szabinapomra nagyon szerettem volna összehozni még egy evezést. A deszkák foglalása gond nélkül ment, viszont a beígért eső miatt még tegnap is kétséges volt, fogunk-e lapátolni ma....

Végül az időjárás több mint kegyes volt hozzánk, egyszerűen tökéletes időt kaptunk... borult, hűvös, nulla esővel és szélcsenddel.

A víz olyan kellemes, bársonyos és sima volt, talán még sosem volt ilyen jó :)

Vasad idén először

Hát, igen, így az év második felében, csütörtök-péntekre eljutottunk Vasadra ismét... tavaszi terveinket a vírus szabotálta, a nyárra pedig megfogadtam, hogy nem közlekedünk az M1-M0 vonalon, csak, ha életbevágó - a tavalyi tapasztalat elég volt. Állandóak a balesetek, de ha az nincs éppen, akkor az idegenforgalom és az építkezések miatt áll a kilométeres tömeg - mindez több órán keresztül, 35 fokban, két kutyával, akikből az egyik csomagtartó boxban utazik, nem túl vidám.

Így is aggódtam a fentiek miatt.. a tréninget tegnap végül későbbre tettük egy órával (este 7-re), az M0 helyett pedig Budapesten keresztül közlekedtünk - természetesen ezekkel együtt is késtünk. Na mindegy, a hőmérséklet tökéletes lett, illetve mi voltunk az utolsók aznapra, nem kellett várnunk szinte semennyit, nagyon kompakt és hatékony módon 1 óra alatt letréningeztem a két kuttyot, kiváló volt így.

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt tettük le Newton-nal a munkavizsgát, azóta csak párszor jutottunk el gyakorolni, ide-oda. A célom ezért mindössze az volt, hogy ismételjünk, meg jól érezzük magunkat a pályán. Azt hiszem jól sikerült :) Rövid, max negyed órás köröket terveztem, Nyúllal 2x, Asszírkával pedig csak 1x, mindkét nap.

Mindkét kutyám a vártnál messze szebben teljesített, azon ritka alkalmak egyikét sikerült összehoznunk, amikor úgy jövök haza, hogy nem agyalok végig, hogy mit rontottam el és kéne másként csinálnom legközelebb. Elégedett vagyok :)

Mert Asszírkát mindig szeretni kell....

 

Viva la nyaralás! Vagymi. - 3.

A Káli-medence számomra a balatoni táj leggyönyörűbb része, így a mai túránk Mindszentkálláról indult.

Kényelmes 8,1 km-t terveztem, igyekeztünk még a nagymeleg előtt indulni, a szokásos fél 8-kor kászálódtunk ki az autóból, hogy nekivágjunk a kék négyzetnek.

Amit elsőre leszögeznék, hogy aki a Balaton-felvidéken szeretne túrázni, az felejtse el a papíralapú térképet! Egyszerűen évről-évre annyit változtatnak/tak az útvonalakon, a jelzéseken, hogy semmi, de semmi nem stimmel!!! Ha papírról tervezünk, minden útvonalat ellenőrizzünk le a Természetjáróban, vagy más, aktuális (!) applikációban. Még így is belefuthatunk meglepetésekbe, bőven. Ha jelöletlen utat választunk, mindig legyen alternatívánk (közelben futó másik útvonal), mert elképesztő mértékben vásárolják fel a telkeket, amiket aztán be is kerítenek, mi meg nézhetünk nagyot a térképünk felett, mint borjú az új kapura (szó szerint).

Viva la nyaralás! Vagymi. - 2.

Mára úrkúti túrát szerveztem, ami egy nagyon kellemes, pihentető, mégis látványos kirándulás lett, a maga kis 7-8 kilométerével.

Szuperek voltunk és időben indultunk, fél nyolckor már a kék jelzést tapostuk :) Közben döbbentem csak rá, hogy hát erre már jártunk - ugyan nem pont ezt az útvonalat tettük meg, de a kezdeti szakasz közös volt. Még az is felderengett mindkettőnknek, hogy óriási gulya vándorolt a tájban, meg el kellett menni közvetlenül egy lódarázs-fészek mellett... ez alkalommal hála égnek egyik bandával sem találkoztunk, a marhák valószínűleg máshol legelésztek, a darazsak fáját pedig széthasították, lehetséges, hogy direkt, mert közvetlenül a kék útvonal mellett helyezkedett el, a lódarázs pedig ugye nem játék.

Viva la nyaralás! Vagymi.

A héten elkezdődött az idei nyári szabadságunk - és eddig elég érdekesre sikerült. Jelesül belevetettük magunkat mindenbe, ami elmaradt, szóval a 3. napra teljesen kikészültem és kijelentettem, hogy én vissza akarok menni dolgozni, mert nem bírom tovább...

Addigra lelamináltpadlóztunk egy szobát, Gábor szegélylécezte, rohangáltunk a Praktikerbe, meg vettük olcsón fenyőbútort, matracot (ezt nem olcsón), közben szerveztem-terveztem ötezerrel, hogy beleférjen a két hétbe az autószerviz, a kocsi külső-belső takarítása, a fodrász, a kutyáknak a fizio, edzés, terelés és terelőtábor, agility háziverseny (jesszus vissza kell jeleznem ide is még), egy bográcsparty Anyáékkal, meg a Balaton.

No comment

- Jaj biztosan nagyon sokat kell fésülni őket, ugye??

- Nem, dehogy, elég hetente egyszer kikefélni a bundájukat, egyáltalán nem annyira vészes, mint amilyennek tűnik! -> VALÓBAN NEM, MERT ANNÁL ÖTEZERSZER SZ*RABB!!!

Skótjuhász eladó kertépítőknek - ajándék vetőmagkészlettel!

Na vajon miért vakarózik... ?

Nem kell modell kutyakozmetikus-versenyre??

A kép illusztráció. A valóság sokkal durvább.

Szerintem vágjuk le. Mármint a lábát.

I. Dunakanyar Agility Kupa

Az elmúlt napok borzasztó fárasztóak voltak. Valahogy mindig így van. A szabi előtt hirtelen minden összejön, vagy legalábbis kicsúcsosodik. Mert mindent el kell intézni, be kell fejezni, le kell adni, nehogy a 2 hét alatt, amíg nem vagy, összedőljön a világ. Vagy elő kelljen venni a laptopot.

Szóval 3 napig nem láttam a kis családomat, bent voltam reggeltől estig, a kutyák egész napra le voltak téve, kivéve csütörtökön, amikor Gábor itthon volt és három sétával tette érdekesebbé az aznapjukat. Én semmivel. Erre jött még, hogy egyikünk sem aludt valami jól a héten, hála a kánikulának. 

Lament 6 - a tanításról (ismét)

Tegnap konzultáción voltunk a FROG-nál, egészen pontosan Anitánál. Végtelenül hálás vagyok a lehetőségért, hogy járhatunk - nagyon szeretnék tanításban fejlődni.

Ha minden jól megy, havonta egyszer fogunk menni, közte lesz egy online check.

Az első, ami nehézséget okozott nekem, a pontos feladatok definiálása volt, amit tanítani szeretnék. A fejemben célként ugyanis egyedül a fejlődésem jelent meg, szóval úgy voltam vele, nekem aztán hótmindegy, mit tanítok, sőt, inkább csak általános tanítási irányelvek/technikák gyakorlati megvalósulására voltam kíváncsi.. Ez persze nem működik. :D

Aktuális érzések pár sorban

Néhány, az elmúlt napokban, különböző emberekkel, különböző témákban folytatott beszélgetés eredményeként nincs valami jó hangulatom, úgy tűnik valami félremegy itt kutyás körökben, de nagyon. Nem értem, sohasem fogom megérteni. Úgy tűnik igen sokan csak 1. a saját maguk nagyságával vagy 2. mindenki más leszólásával foglalkoznak. Ja és megsértődnek, azonnal, mindenen, teljesen függetlenül attól, hogy volt-e bármilyen okuk rá.

Elmondom, miért nem értem: mert én mindenkivel kedves és udvarias igyekszem lenni, igyekszem mindenkire odafigyelni, senkit meg nem sérteni/bántani. Nem vagyok lekezelő, öntelt és mindent jobban tudó. Nyilván én sem kedvelek egyformán mindenkit, gondolom engem sem kedvelnek sokan, ez rendben van, nem túlérzékenykedek. De azért néha bennem is felmegy a pumpa - mert a fenti tulajdonságaimat nem hogy nem értékelik, hanem konkrétan hülyének néznek miattuk. 

Úgy tűnik addig van normális hangulat, amíg abba nem hagyod egy pillanatra valakinek a csodálását és nem csak vele foglalkozol, hanem valami neked lenne fontos. Tényleg őszintén tisztelek s csodálok sok embert, a kutyás tudásukat és ezt meg is osztom velük, többnyire szóban, nem pedig a közkedvelt like-okban - félreértés ne essék, nyalizni nem szoktam, az nem az én stílusom. De azért amikor én szeretnék valamit, vagy segítséget kérek (és ezért egyes esetekben pl. fizetek is, nem keveset) - akkor hirtelen nem is lesz olyan egyértelmű a jó kapcsolat. Érdekes. Pedig senkinek nem vagyok adós semmivel, mindenkihez tisztességesen, egyenesen és őszintén viszonyulok.

Azért is érdekes ez az enyhe elutasító/fensőbbséges hozzáállás, mert én sem vagyok ám bénább sok embernél! Bárki megpróbálhatja utánam csinálni, ahogyan élek. Tolom a teljes munkaidős állásomat egy elég kemény multicégnél és emellett kiteszem a lelkem a kutyáimért - úgy, ahogyan szerintem nem sokan... Mert én a 9-11 óra munka végén megyek ám el sétáltatni, vagy gyakorolok, edzek, viszem őket tréningre, stb. - minden nap. Nem egy-egy facebook poszt kedvéért, amit lehet mutogatni... és nem mások elvárása miatt, vagy megfelelési vágyból. Hanem mert én csak úgy tudok kutyázni, hogy ha elvállaltam a felelősséget egy állat életéért, akkor a legjobbat biztosítom neki, amit csak tudok - úgy, ahogyan az neki jó. Való igaz, én sosem leszek bajnok egy sportban sem. Nem leszek "nagymenő". Nem leszek tenyésztő. Még nem döntöttem el minden téren, hogy mit szeretnék. De vannak saját céljaim, vannak elképzeléseim, amiket meg akarok valósítani - és mindehhez folyamatosan próbálok fejlődni.

Viszont amikor - a pillanatra alábbhagyó csodálat folytán, vagy egyáltalán, minden előzmény nélkül - hirtelen olyan magas lóról kezdenek beszélni velem, hogy nem is értem, mivan, azt igenis eléggé furcsállom. Biztosan kevesebbet tudok, mint az adott, kiosztó személy, de azért álljon meg a menet. Semmilyen módon nem szolgálok rá ezekre és hülye sem vagyok. Sőt, elárulom, a velem szembenálló mélysötétségből is van rendkívül sok, de én inkább a magam dolgával foglalkozom.

Szokásos

Néha elgondolkozom, hogy vajon érdemes-e minden kirándulást vagy hétvégét megörökíteni, hiszen nem számolok be minden agility-edzésről, fizio-ról vagy sétáról sem... Aztán általában igen-nel válaszolok, hiszen ez a blog valahol egy napló is.

Ennek mentén gyorsan lejegyzetelem, hogy ma ismét Tatán voltunk SUP-olni, ez alkalommal Anitáékkal és sok-sok másik skóttal, így különleges volt a hangulata :)

Kirándulás - Odvaskő

A tegnapi, kutyák számára elég uncsi nap után ma végre túráztunk egyet. A döntésben az időjárás is közrejátszott, kellemes huszonpár fok volt.

Mostanában csökkent bennem az elszántság, hogy új helyeket fedezzünk fel és minden alkalomra keressek valami újat, érdekeset és látványosat. Többször ismétlünk régebbi, ismert útvonalakat. Így terveznem sem kell, nincs eltévedés meg semmi :D

Ma a tavaly, illetve idén tavasszal már teljesített bakonybéli kört vettem elő, annyi különbséggel, hogy most az Odvaskő-barlang parkolójából startoltunk - elsősorban azért, mert tudtuk, hogy a Gerence-völgyben később tömeg lesz, így először ezt akartuk magunk mögött hagyni, lehetőleg még nyugiban.

Lament 5. - Newton mindörökké

Nagyon sokat - azt hiszem túl sokat - agyalok Newton utódlásán. Hiába fiatal még - meg talán én sem vagyok túl öreg - de úgy érzem, terveznem kell, mit akarok még a kutyázástól, kutyáktól, az élettől, a jövőtől.

Newton-ban potenciált látok. Ő a 3. kutyám, Asszírkával együtt 4 volt/van az életemben. Soha, egyiküknek sem akartam kölyköket. De Newton elgondolkodtatott. Igazán kritikus vagyok, magammal és a kutyáimmal szemben is. Nem jellemző rám (sokakkal ellentétben), hogy fennen hirdessem kutyám kivételes csodálatosságát és tökéletességét. Látom a gyengeségeit - és látom az adottságait is. És úgy gondolom, erősen megbecsülendő egyed a fajtáján belül. Nem láttam még skótot, aki úgy terel, mint ő. Nem láttam még skótot, aki annyira dolgozni akar, vagy dolgozik, mint ő. Nem nagyon látok skótokat akárcsak a legnépszerűbb kutyás sportban, az agility versenyeken (kivételesek vagytok, Gitti és Máté!) :)

Elhatároztam, hogy el fogok menni terelőösztönpróbákra (vagy munkavizsgákra), ahol vannak skótok, hogy hitelesebb képem legyen. Ki fogom próbálni, mi Newton válasza egy bárányos anyára, egy visszaforduló birkára. Tovább dolgozok vele, hogy kiderüljön, meddig tudunk eljutni (ez mondjuk már nem csak rajta múlik, szegényem..).

De azt hiszem, szeretnék neki utódokat, amikből megtartanék magamnak. Ehhez pedig kemény tervezés szükséges. Miért?

Sűrűsödés és 1 kulcs Asszírkához

Már megint sikeresen egymásra szerveztem néhány programot, szóval korrigálhattam gőzerővel.

Tehát jelen állás szerint az augusztus úgy fog kinézni, hogy:

Mindég csak a hétvége....

Hát, ez van. Velünk csak hétvégén történnek dolgok :D

Ebből most sikerült egy háromnaposat varázsolni, pénteken ugyanis szabin voltam, vajon miért - hát persze hogy a kutyák miatt.

Nagyon rendes vagyok mostanság, másfél havonta viszem őket kozmetikába, mondjuk ez nekem is előnyös, sokkal könnyebb profi segítséggel rendben tartanom a bundájukat. Úgy szoktam megoldani, hogy a kozmetikát - ami lássuk be, nem a kedvenc programjuk - kombinálom a fizioval. Szóval amíg egyik szépül, addig a másikuk erősödik, aztán cserélnek. Mivel persze nem egyszerre végeznek (a kozmetika 2 óra általában, a fizio 1), így én ezalatt fejvesztett csirke módjára rohangálok a két helyszín között és elhozom-átviszem-sétáltatom az aktuális ebállatot. A sétáltatás fontos, mert a fizio során a mozgás, a kozmetikánál az enyhe stressz miatt muszáj elintézniük, amit kell, mielőtt cserélnek. Szerencsére a két helyszín nagyon közel van egymáshoz, egy kisebb park két oldalán.

Örömboldogság hétvége

Ezt a hétvégét nagyon vártam! Már a hét elején tudtam, mi lesz a program. Szombaton kirándulás, vasárnap SUP!! Így is lett :)

Csak egy szokásos (abnormális) hétvége

Amint már többször említettem, az idei évem legfontosabb célkitűzése, hogy fejlődjek. Nem a kutyáim, én.

Ennek megfelelően péntekre bejelentkeztem egy 3 napos terelő workshop első napjára, az elméleti előadásra és a profik általi bemutató részre. A többi napra azért nem, mert egy ez terelő ösztönpróba felkészítő volt, kevés gyakorlási lehetőséggel. Mi majd a HWT felkészítőt célozzuk meg, augusztusban. Munkavizsgánk már van, szóval a cél a tömbösített, szeminárium jellegű tréning kihasználása - illetve természetesen a fejlődés. 3 nap alatt 5 edzés - kiváló lehetőség.

Maszkviselés by Asszírka

Kirándulás a Programok Hatlábon-nal a Guckler-kilátóhoz

Igazán kellemes időjárással örvendeztetett meg minket a hétvége: esős, borús, hűvös volt a szombat és a vasárnap is.

Ennek megfelelően (illetve miután az A-Team Kupa kezdő osztálya lemondódott) úgy döntöttünk, még csatlakozunk Nóriék szokásos szombati kirándulásához, amit amúgy imádunk. 

A cél ismét a Hármashatár-hegy volt, most a Guckler-kilátótól indultunk.

A szőlők

Az egyéni kirándulásainkat Nyúl vehemens vadakra kattant hozzáállása miatt kvázi szüneteltetjük. Ami ennél rosszabb hír, hogy a környező szőlőkben is találkoztam vadásszal - kétszer. Aki még normális is volt, de azért erősen hangsúlyozta, hogy a kutyák ne menjenek el ám vadra, meg hogy ő is lelövi a vadkergető kutyákat, mert a vadnak itt a helye, a kutyának meg az udvarban.

Ez kurvára nem vicces. A szőlők volt a mentsváram a hétköznapokban. Annyira szerettem és annyira reménykedtem benne, hogy legalább itt nyugodtan, idegrendszer-simítóan sétálhatunk majd, mindennemű, állandó többi-emberre-tekintettel-levés, más-kutyára-figyelés és vadászok-miatti-ideggörcs nélkül, bele a végtelen, gyönyörű szántóföldekbe és a lemenő napfénybe... mert itt van tér. Sétálhatsz, amennyi csak jólesik.

Hajnal a Budai Várban és mentőkutyák

Sűrű szombat várt ránk, tudtuk előre :D .. de hát mit csináljak, ha egy napra szerveznek több olyan programot is, amit semmiképpen nem akarok kihagyni??

Már nem is tudom, mire regisztráltam előbb, az Utazz Kutyáddal csoport hajnali kirándulására, vagy a Mentőkutyás workshopra... mindenesetre befértek, a kirándulás 04:30-tól 08:00-ig, a WS pedig 09:00-től volt kiírva - mondjuk, plusz izgalmat hozott a rendszerbe, hogy a város két végére. Gábor megnyugtatott, hogy menni fog, ezért nagyon hálás voltam neki :) Budapesten sohasem vezetek, nem tudom, mikor mire lehet számítani, forgalom, járható útvonalak és egyéb tekintetben. Itt teljesen rá hagyatkozom.

Esti mesék... ööö.. cirkuszok a toklász margójára

Vasárnaponként általában nem ülünk autóba, a sétát a környéken oldjuk meg. Van már egy bejáratott 2 órás körünk, reggel/délelőtt tesszük meg, a nap hátralevő részében pedig kellemes otthoni időtöltés van. A vasárnap családi nap :)

Amint már írtam nemrégen, rengeteg a kullancs és a toklász. Mindegy hova mész (kivéve belvárosi aszfalt, de oda nem megyünk). Ezért a sétát és az ebédet követően terv szerint nekiálltam az állatkáknak.

Kirándulás a Programok Hatlábon-nal a Hármashatár-hegyen

Szombatonként már menetrendszerűen csatlakozunk Nóriék szuper kirándulásaihoz... jó, a következő hetekben pont lesz némi kihagyás, illetve ha bejönnek a nagy melegek, akkor nem vállaljuk a 2 x 2 óra utazást, az M1-es nyári forgalomban.

Ma ismét a Hármashatár-hegyet vettük célba, de ezúttal a Kecske-hegyi parkolóból indultunk. Útba ejtettük az Oroszlán-sziklát és az Árpád-hegyi kilátót.

Aktuális apróságok

Gondoltam megörökítek néhány aktuális apróságot, mi újság felénk mostanában.

Kutyás cuccok tisztítása

Krisztivel a hétvégi séta alatt többek között a takarítás is szóba került. Innét jött az ötlet, hogy írok egy bejegyzést arról, hogyan (próbálom) normális állapotban tartani a kutyás cuccokat.

Mindig azon nevetek, hogy a neten a kutyák minden képen csodálatosan habtiszta fekhelyen/takarón/szőnyegen hevernek, csilli-villi kutyajátékok társaságában. Na most aki kutyát tart, az pontosan tudja, hogy ez az állapot egészen 0,00001 másodpercig tart.

Na ilyen sose lesz!! Hófehér pihepuha plüsságy frissen fürdetett/fésült jóillatú szőrnemhullató csodakutyával.. Forrás: www.trixie.de

Kirándulás a Programok Hatlábon-nal Pilisborosjenőre

Pilisborosjenő ugyan majdhogynem két órányi autózásra van tőlünk, mégis úgy döntöttünk, hogy ezen a hétvégén is csatlakozunk a Programok Hatlábon-hoz :) Annyira megszerettük ezeket a túrákat, mostanában teljesen kiváltottuk velük a saját kirándulásainkat. Hiába rövidebbek, a kutyák a bandázásba, feladatokba ugyanúgy (vagy még jobban) elfáradnak, mi pedig társaságban vagyunk, beszélgetünk, nincs tervezési meló se, csak követjük Nórit :)

Kutyafésülgetős idők

Szabin vagyok pár napig, de mivel Gábor dolgozik, ráérek - a délelőtti sétán arra gondoltam, környékfelfedezősre vesszük a figurát..

Egy órát mentünk, találtunk tök jó kis utakat, újabb rétet.. az egyetlen probléma az volt, hogy elég sokat mentünk magas aljnövényzetben, meg az erdőben is bujkáltunk az ágak, cserjék között/alatt. Sejtettem én, hogy ebből kullancstalanítás lesz, de hogy mennyire, azt a hazaérkezést követően tudtam meg... 

Kirándulás a Programok Hatlábon-nal a Nagy-Szénáson

Ma kicsit sietősen indult a reggel, nem sok időt hagytunk a készülődésre, plusz rádöbbentünk, hogy Nagykovácsi 1 és 3/4 órányira van, ami nem is olyan kevés..

Mindegy, időben érkeztünk, bár eléggé uccsó pillanatban, ilyenkor kissé szétszórtan indul nekünk a program... Jó sokan összejöttünk, Nóra írta is tegnap, hogy a túra betelt. A csoport összetétele változó, de sokakat ismerünk már, ha máshogy nem, látásból.

Tavasz :D

Kirándulás a Programok Hatlábon-nal Pákozdon

Végre újraindul a szocializáció, gondolhatnánk - amikor Nóri feltette a kirándulást, nem volt kérdés, hogy megyünk. Mégis nehezen szántam rá magam az egészre. Ez persze nem a program hibája - az ugyanis mindig szuper - hanem valahogy az elmúlt heteké.

Minden fura egy kicsit. Gábor itthonról dolgozik, én már egy hónapja rendesen be kell járjak, de hetekig nem volt pl. étterem, hideg kaján éltem napközben. Úgy tűnt, lazább lesz a munka, aztán kezdünk megint vért izzadni.. rengeteg pótszabadságot kell kivennünk, de olyan ellenőrzést kapunk szeptemberben, hogy az augusztusi kötelező 2-3 hét szabadság alatt nehéz lesz nem dolgozni..

Idegbaj és büszkeség

A fizioterápia előtt és után is van egy-egy sétánk, az eü. dolgok intézése céljából. Nagyon örülök ennek, mert városban vagyunk, a srácok ilyenkor gyakorolják kicsit a kultúrsétát, meg nem esnek ki annyira az ingerkavalkádból/szocializációból. Mióta "vidéken" lakunk, utóbbiakból sokkal kevesebbet kapnak - ne veszítsük már el a tudást, amit városi kutyaként szedtek fel..

Amit észre lehet venni, hogy ilyenkor 2 méterenként állnak le szaglászni, annyi az információ... ők így pörgetik végig a közösségi médiát :D Aztán: tudják, itt nem lehet rohanni, mint a hülyék. Még a tó körüli kacsákat sem hajtják meg, amit Newton a Duna-parton előszeretettel művel. Elégedett szoktam lenni velük!

Legutóbb viszont rájöttem, hogy ez nem csak nekik, hanem nekem is micsoda agymunkával/stresszel jár.. Múlt csütörtökön én készültem ki teljesen... 

Elsőkutyás kérdések/válaszok V. - kutya és kert

1. Fel fogja ásni a kertet? Lehet szép kert mellett kutyát tartani?

Elég jó az esélye, hogy a kutya ásni fog. Már írtam régebben is, hogy alapvetően ennek 3 oka van: unalom, rágcsálóvadászat, hűvös hely/vacok előállítása.

Vannak bizonyos fajták, amik hajlamosabbak az ásásra, lásd szánhúzók, terrierek (mondjuk nem elsőgazdás fajták amúgy sem), de alapvetően bármely fajta és egyed esetén jó az esély a gödrök előállítására.

A kutyás etikett a laikusok szemével

Biztosan sokaknak eszébe jutottak már a most következők, de a kutyás etikettnek van egy fogadói oldala is - és sokszor teljesen más gondolatok születnek a túloldalon, mint amire számítunk.

Példák.

Elsőkutyás kérdések/válaszok IV. - mennyibe kerül a kutyatartás?

Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert sok mindentől (kutya mérete, életmód) függ - közelítő számokat tudok mondani. Tudni kell, hogy a kutyatartás manapság a hobbi kategóriába tartozik, aminek kemény ára van (de mondjuk a kötés meg a horgolás is, ami régen az olcsósága miatt volt kedvelt, ma meg lefizeted a gatyádat néhány fonalgombolyagért, ellenben Kínából fillérekért rendelhetsz pulcsit).

Mennyiért árulnak kutyákat?

Kirándulás - Csesznek

A múltkori elég rossz emlékek ellenére nagyon vágytam ismét egy kirándulásra... annyit tudtam tenni az ügy érdekében, hogy ismerős, kevésbé távoli helyre mentünk, ahol tapasztalatunk alapján nincs sok vad.

Csesznek, Kő-árok, visszafelé piros+. 7,2 km, pont 2 óra :)

Elsőkutyás kérdések/válaszok III. - hogyan tanítsam meg...?

Mindenkinek az álma egy okos kutya, ugye.

Persze az sem mindegy, mit értünk "okos" alatt. Néhányan úgy vélik, hogy a kutya okos, ha leül az út szélén, mások azt várnák, hogy megértsen összetett mondatokat is.

Általánosságban talán a kommunikációt értik alatta. Ha valamit kérek, tegye meg, ha valamit tiltok, ne tegye meg, amúgy meg általában értse, hogy mit akarok.

Részletekbe most nem mennék (azt ígértem a sorozat elején, hogy rövid válaszokat adok!), a lényeget foglalom össze.

Elsőkutyás kérdések/válaszok II. - kölyökkutya

1. Mit tud egy kölyökkutya?

Nyugodjunk meg, pont annyit, mind egy csecsemő. Bekakál, bepisil, sír, sokszor eszik és mindent meg kell tanulnia, mert fogalma sincs semmiről. És ez pont jó is így. Aztán: rágcsál, megharapdál minket a tűhegyes fogaival, felugrál. Ettől kölyökkutya. Bőven tökéletes a kiskutyánk, ha stabil alapokat kaptunk - egészséges, jó idegrendszerrel. A többi rajtunk múlik.

Cukiság by Asszír

Még félig beszorulva is megpróbál hanyattvetődni, hogy simogasd a hasát:

Általános "szeress engem"-bámulás:

Ha a nézés nem elég hatékony, level 2: mancsadogatás

Hoztál nekem valami még finomabbat?

Mindig 1 centire kell lenni tőlünk, ha van hely, ha nincs:

Goodmornin'

A kanapéraaa? Soha.

+1 by Newton: az elegancia megtestesítője