Instant gondolatok - viselkedés=válaszreakció

Viselkedés*=válaszreakció. Hát ebben most mi a különleges? Valójában semmi - bár néha úgy tűnik, elfelejtkezünk róla.

Szóval: amikor egy adott viselkedést szeretnénk látni, akkor valójában egy megfelelő választ kell kialakítanunk egy adott ingerre, amennyire az  lehetséges.

Azért fontos ezt tudatosítanunk, mert:

- az ingereket általában, a mindennapokban nem tudjuk befolyásolni. Azok a környezetből érkeznek - esetenként váratlanul.

- a kutyának (és minden élőlénynek) a faji és egyéni sajátosságainak megfelelően mindig lesz egy automatikus (értsd: saját maga által kreált - persze lehet örökölt/tanult is) válasza ezekre az ingerekre. Magyarán ha mi nem adunk útmutatást, neki akkor is lesz megoldása, kérdés, hogy milyen (legegyszerűbb és legnépszerűbb válasz kutyatartóktól: "ő ilyen és kész". Ehm.. de miértis? Mire is válasz ez a viselkedés? Egy nem megfelelő szocializációra? A tanítás teljes hiányára? A le nem vezetett energiára? stb. - nem népszerű kérdések, mert rögtön kiderülne, hogy nem a kutya "ilyen". Hanem a gazdája :).)

Petland - instant boldogság, ahol még a növények is a kutyákért vannak!

Írtam pár szót Nektek az előző bejegyzésben egy új, egyedülálló kutyás parkról (KATT, ha nem olvastad) - ezúttal pedig az élménybeszámolót hozom, mert mi már kipróbáltuk!!!

Szóval, miről van szó? Egyszerű. A Petland élménypark a kutyád és a Te boldogságodról szól, mégpedig elvárások nélkül, felszabadultan, ahogyan és amihez kedvetek van. Telepakolták mindenféle izgalmas és érdekes, kihívást jelentő, mégis szuperbiztonságos kialakítású tárggyal/akadállyal/játékkal/térelemmel, amiket közösen fedezhettek fel. Az, hogy mit hoztok ki belőle, csak a fantáziátokon múlik :D

De tényleg! Ha esetleg kezdőbbek vagytok, vagy épp nincs ötletetek egy-egy tárgyhoz, bármikor kérhettek tanácsot az oktatótól. Minden elemet úgy használtok ki, ahogy tetszik. Vannak megszokottabb és teljesen egyedi akadályok is. Különböző szokatlan felületek, homokozó, labdákkal teli medence, szimatmunkához kialakított területek. Itt minden a kutyád boldogságáért van. Ha csak ásna, szimatolna.. mindentlehet. Szó szerint legelészni is, hiszen a kiültetett növényeket is gondosan, tudatosan választották ki - a kutyák számára egészséges/nyugtató gyógynövényeket találtok mindenütt.

És hogy miért érdemes idelátogatni? Erről kicsit külön írnék a gyakorlott/félőrült megszállott kutyásoknak és kezdő/mégnemkutyás érdeklődő gazdiknak. És a végén lesznek képek is!!!

Petland - az új kutyás élménypark!

Aki olvassa a blogot, pontosan tudja, hogy akárhányszor szükségem van egy pár nyugodt napra, vagy elutazom, a srácok minden esetben Zsani, vagyis a Petman Kutyapanzió vendégszeretetét élvezik.

Zsanit több ezer okból is csak szeretni lehet, de ami nagyon fontos, hogy folyamatosan továbbképzi magát és új irányokat talál a kutyázásban.

Most pedig egy igazán különleges dologba vágták a fejszéjüket: egy kutya-élményparkba! Nem tudom jobban megfogalmazni ennek lényegét, mint ahogyan ők tették, így inkább kattintsatok az alábbi facebook bejegyzésre:

A park elsődlegesen terápiás céllal jött létre, de szívesen fogadnak bárkit, lehetőségetek van bejelentkezni egyéni vagy csoportos parklátogatásra, vezetett vagy kötetlenebb formában is, mégpedig a Salonic online rendszerén keresztül, a bejelentkezés pontos módjáról szintén a facebookon találtok infót, ITT. A Park Kapuvár mellett, Vitnyéden található, Győr felől az M85-ösön közelíthető meg a leggyorsabban (a megyei matricát ne felejtsétek :D)

Mi biztosan az elsők között fogjuk kipróbálni!!! Úgy érzem, pont ilyesmire van most szükségünk.

Lament - tanítás, képességfejlesztés

A munkahely, motiváció, új dolgok tanulása kapcsán jutott eszembe - immár persze sokadszor - hogy a tudatos, magasabb szintű kutyás világ mennyivel előrébb jár számos témában, mint a humán.

Számtalan munkahelyi coach, pszichológus, akár külön vállalati alkalmazott dolgozik és beszél a motivációról, képességfejlesztésről, számomra mégis úgy tűnik, hogy ez az egész általában elméleti síkon marad. Nyilván, az emberek valahol sokkal komplexebb kihívást jelentenek, mint a kutyák, de az alapvető mintázatok és sémák az emberek körében is minden bizonnyal ugyanúgy működ(né)nek, lásd Maslow-piramis és egyebek.

Furcsa irányzatok a kutyázásban

Annyira érdekes, hogy a kutyázásnak, kutyatartásnak ma már annyiféle irányzatával találkozni, hogy az ember néha nem tudja, vajon ő hülyült-e meg, vagy mindenki más.

Néhány élményből próbálok hozni egy-egy példát, hogy át tudjam adni, mire gondolok.

Az egyik a "nyugati" kutyatartás. Oly sokszor nézünk ebbe az irányba vágyakozva, hogy ott biztosan minden szebb és jobb és tökéletesebb - de ez a kutyázásra speciel nem igaz (szerintem). Egyik élményem ezzel kapcsolatban az ausztriai terelőtréning volt.

Új kutyás sport!

Új kutyás sportág van születőben itthon! Én is most hallottam csak róla, bár már körülbelül fél éve dolgozik a magyarországi bevezetésén egy csoport: ez pedig nem más, mint a Hoopers.

A Hoopers agility alapokon nyugvó, de annál sokkal kíméletesebb sport. A lényege pont az, hogy nagytestű/mini, nem túlságosan agilis felépítésű, vagy idősebb kutyával is végezhető, mert nem terheli extrémen a kutya mozgásszervrendszerét. Nincsenek ugró- és zónás akadályok, éles fordulók. Kétféle mozgástípus szükséges hozzá: futás és kerülés. Amelyik kutya tud futni, az Hooperezni is tud :)

Megzuhanva

Kicsit megzuhantam. Lehet hogy nem kellene, de néha az ember megengedi magának. Ismét egy kutyás facebook-csoportos beszélgetés idézte elő, amiben a kiképzésben használatos eszközökről, azok létjogosultságáról vagy nem létjogoultságáról, a különböző irányzatokról volt szó, de nem a hétköznapi, hanem a verseny-, sport- és munkakutyázás szintjén.

Valahogy hamar eljutott a beszélgetés odáig (én nem szólok hozzá ezekhez, isten ments, párszor megpróbáltam, elég is volt), hogy azt érzed, számodra a csúcs a kutyázásban elérhetetlen. Talán ez fájt a legjobban. Eddig nem tudtam megfogalmazni, most döbbentem rá. Hiába teszel bele elképesztő munkát - és tényleg elképesztőnek érzed, mert a hétköznapok, munka mellett műveled mindezt - nem vagy és valószínűleg soha nem leszel elég tudatos és elég jó.

Elképzelésevolúció a kutyázásban

Összegyűjtöm, mik azok a gyakori elképzelések, amiket a nem kutyás külvilágban látunk, illetve amiken szerintem nagyon sok kutyás is átesik (én biztosan), amire rájön, hogy ez a dolog (sem) fekete-fehér.

Kölyökkutyák

A közvélemény általában egyöntetűen rajong a kölyökkutyákért. A kölykök egyszerűen imádnivalóak (persze egészen addig, amíg nem ugrálnak fel a gyerekre, nem harapdálnak a tűfogaikkal, nem húzzák a pórázt, nem hullatják a szőrüket és nem rágnak szét mindent). 

A (tudatos) kutyások szintén rajonganak a kölyökkutyákért, olyankor méginkább, ha az nem az övék - de nem a fentiek miatt, hiszen ők már tudják, hogy kiskutyánál ezek default beállítások :D Hanem azért, mert a kölyökkutyában számukra rögtön az eszméletlen meló sejlik fel, ami ahhoz kell, hogy a babából igazi társat faragjanak. A kutyás a mellette lévő felnőtt/idős kutyával már igazi kapcsolatot alakított ki, félszavakból értik egymást, ismerik egymás szokásait, közös rutinjuk és kialakult életük van. Ha úgy tetszik, a munka már beérett és csak az élvezetes együttélés maradt - nehéz ezt a kényelmet megint feladni :)

Séta alapozás

Amikor tegnap este a töksötétben sétáltam és Newton hirtelen megállt - én ugyan még nem láttam, miért, de hamarosan kiderült, hogy szembe jött egy apuka és kislánya, és Nyúl erre lett tanítva, amit szépen alkalmazott is - bevillant, hogy atyaég, mennyi mindent kell megtanítani egy kutyának, ha kultúrált sétapartnert szeretnénk faragni belőle... merthogy a töksötétben amúgy is felerősödik a védőösztön és ebből tanítás híján simán lehetett volna akár egy ugatva odarohanós jelenet is, háromoldali szívrohammal.

Mindig halljuk ugye, hogy a szocializáció mennyire fontos és ez így is van. Ugyanakkor a szocializáció jelentős részben tanítás is, legalábbis a nekünk tetsző/kívánatos viselkedés megerősítésével sokat nyerhetünk :)

Ami olyan természetesnek és alapból elvártnak tetszik egy nemkutyás külső szemlélő irányából, abban azért igen kemény meló és sok-sok gyakorlás van. A kutya természetes viselkedése, igényei nem minden esetben egyeznek meg az emberekével...

Nyilván a különböző kutyákkal nem egyenlő feladatot kapunk - van akinek egyik, van akinek a másik feladat hoz majd több izzadást. Zsákmányos kutyával a rolleres nem kergetése, zajérzékeny kutyával a visítozó gyerekek melletti elhaladás, pörgős, dekoncentrált kutyával az automatikus megállás, kutyamániás kutyával a "nem-odarohanás-a-többiekhez" lesz a legnehezebb.

Lament 6 - a tanításról (ismét)

Tegnap konzultáción voltunk a FROG-nál, egészen pontosan Anitánál. Végtelenül hálás vagyok a lehetőségért, hogy járhatunk - nagyon szeretnék tanításban fejlődni.

Ha minden jól megy, havonta egyszer fogunk menni, közte lesz egy online check.

Az első, ami nehézséget okozott nekem, a pontos feladatok definiálása volt, amit tanítani szeretnék. A fejemben célként ugyanis egyedül a fejlődésem jelent meg, szóval úgy voltam vele, nekem aztán hótmindegy, mit tanítok, sőt, inkább csak általános tanítási irányelvek/technikák gyakorlati megvalósulására voltam kíváncsi.. Ez persze nem működik. :D

Elsőkutyás kérdések/válaszok III. - hogyan tanítsam meg...?

Mindenkinek az álma egy okos kutya, ugye.

Persze az sem mindegy, mit értünk "okos" alatt. Néhányan úgy vélik, hogy a kutya okos, ha leül az út szélén, mások azt várnák, hogy megértsen összetett mondatokat is.

Általánosságban talán a kommunikációt értik alatta. Ha valamit kérek, tegye meg, ha valamit tiltok, ne tegye meg, amúgy meg általában értse, hogy mit akarok.

Részletekbe most nem mennék (azt ígértem a sorozat elején, hogy rövid válaszokat adok!), a lényeget foglalom össze.

Lament 4/2. - tréningezés: a jelen a kérdéseivel

Régebb óta érzem, hogy meg vagyok zavarodva egy kissé, ami a tréningezést illeti. Mintha egyfajta viharba kerültem volna, ahol néha azt se tudom merre van az előre, nem látok a porban semmit sem tisztán. Van néhány cserép a kezemben, de nem mindig illeszkednek rendesen.

Arra gondoltam, megosztom a gondolataimat Veletek.

Legyen először a tanítás.

Kalandra hívnak Petman-ék!

Nem igazán csatlakoztunk karanténos kutyás kihívásokhoz (pedig nagyon sok jót indítottak :)) - én már rendes munkaidőben dolgozom ismét - de a Soproni Kutyasuli és Petman-ék szuper, változatos és izgalmas 30 napos programot találtak ki, szóval 1-2 feladatot mi is megcsinál(t)unk!

A mai kihívás az önkontroll volt, kaját kellett letenni a kuttyok elé, egy szót se szólni, csak kézzel letakarni a falatokat, amíg meg akarták volna enni, aztán megfigyelni, hogy alakul a dolog!

Büszke vagyok a srácokra :D

Aki csatlakozni szeretne a kihíváshoz, megteheti ITT!

Lament 4/1. - tréningezés: a múlt, ahonnét indultunk

Régebb óta érzem, hogy meg vagyok zavarodva egy kissé, ami a tréningezést illeti. Mintha egyfajta viharba kerültem volna, ahol néha azt se tudom merre van az előre, nem látok a porban semmit sem tisztán. Van néhány cserép a kezemben, de nem mindig illeszkednek rendesen.

Arra gondoltam, megosztom Veletek a gondolataimat. Az első részben röviden leírom, honnét indultam a témában. Aki ugyanezt végigélte, az ezt a bejegyzést nyugodtan ki is hagyhatja és ugorhat a második részre (ami pár napon belül köv.) :)

Egyszerűen PRO

Muszáj itt is megosztanom, milyen PRO gyakorlatterveket készítek, most, hogy ráérek :D :D

Treibball mai gyakorlás

Megint Newton fogja bemutatni a gyakorlatokat, de az az igazság, hogy könnyebb volt az ő videóját megvágni. Asszírka mérhetetlenül sok időt töltött a falatkák alapos keresgélésével a feladatok közben... kis éhencsórász.

Azonkívül Newton-on látom, hogy már tudatosan dolgozik, megvan az értés az egyes feladatokban. Még mindig sok a segítség, de nem rohanunk sehova :) Círien még sok helyen bizonytalan. Ő is ügyesedik, viszont néhány feladatra több idő kell, hogy biztos legyen benne, mi is a lényeg :)

Beltéri party - táblás intelligenciajátékok

Most persze mindenki azt gondolja, hogy a vírusok miatt írok beltéri játékos bejegyzést.. pedig nem. Régóta szerettem volna felvenni néhány ilyen játékot, de mint mondtam, mindig sajnáltam rá az időt, energiát.. viszont mióta a treibball miatt muszáj volt videózni, egészen rászoktam. Tényleg nagyon hasznos. Ugyan sok idő pl. megvágni, hogy értékelhető legyen, viszont érdekes visszanézni, mit is művelünk.

Ezekből az ún. intelligenciajátékokból az összes itthon és külföldön fellelhetőt felvásároltam anno, még Raffának, akit - nagytestű kutya lévén - idős korában már csak így tudtam tanítgatni. Nagyon élvezte, sok sikerélményt adott neki.

Lament 2 - a boldogságról

Sokat gondolkozom azon, vajon mitől boldog egy kutya. Persze nem emberi értelembe vett boldogságot, hanem inkább egyfajta kiegyensúlyozottságot, elégedettséget értek alatta.

Híressé vált egy ELTE kutatás, ami ezt a kérdést vizsgálta, Bali-n, félvad körülmények között élő kutyákon. Ők úgy találták, hogy a kutya számára a kötetlen, vándorló, "szabad" életmód jelenti a boldogságot.

Cesar Millan könyvében ugyanez a gondolat jelenik meg, ő úgy fogalmazza, hogy ha kíváncsi vagy rá, milyen egy boldog kutya, nézd meg a hajléktalanok kutyáit. És tényleg! Ezek az állatok teljes nyugalomban, kiegyensúlyozottan élnek az utcán, gazdáikkal... nem látni "viselkedésproblémás" hajléktalan kutyát. Nem látod, hogy őrjöngene, túlmozgásos vagy agresszív lenne, vagy általában, bármitől is szenvedne (nem betegségre gondolok). Cesar ezért is tartja a legfontosabbnak a kutya megfelelő mennyiségű (a minőséggel ő nem foglalkozik) mozgatását, agyának "vándorló üzemmódba" kapcsolását - szerinte ez az elsődleges kulcs a kutya kiegyensúlyozottságához. A másik kettő a fegyelem és a szeretet.

Közös akció (?)

Annyi kérdőjel kavarog a fejemben mostanában, hogy szerintem egyetlen témában sem tudok normális bejegyzést írni. Lehet hogy lesz egy poszt, amiben csak a kérdéseimet fogom leírni - tényleg ez tök jó ötlet Kamilla, hátha legalább világosan összefoglalod, mi bajod! - Köszi.

Na szóval. Az év vége óta kicsit lejjebb adtunk a programokból - inkább többet kirándultunk, sétáltunk, felfedeztük a környéket.. sok agility edzésünk elmaradt az időjárás miatt, csak egy versenyen voltunk, terelés nuku, egyéb normál munka nuku.

Amikor aztán egy-egy túrán úgy éreztem, hogy a kutyáink kb köszönik, hogy elhoztuk őket, ez szuper, most már elboldogulnak egyedül is, elgondolkoztam, valójában mit is jelent a közös akció.

Kirándulás és rally obedience

A hétvégénk ismét tartalmazott Programok Hatlábonos csopikirándulást, ezúttal azonban kiegészült még egy izgalmas elemmel: a FROG csapat tartott nekünk külön rally obedience bemutatót és próbát.

Amint már többször is írtam, egészen elképesztő, amit a kutyák tanításáról, motiválásáról tudnak... örömmel vártuk a lehetőséget, hogy újra találkozzunk velük és kipróbáljuk picit ezt az újnak számító sportot.