Petland - instant boldogság, ahol még a növények is a kutyákért vannak!

Írtam pár szót Nektek az előző bejegyzésben egy új, egyedülálló kutyás parkról (KATT, ha nem olvastad) - ezúttal pedig az élménybeszámolót hozom, mert mi már kipróbáltuk!!!

Szóval, miről van szó? Egyszerű. A Petland élménypark a kutyád és a Te boldogságodról szól, mégpedig elvárások nélkül, felszabadultan, ahogyan és amihez kedvetek van. Telepakolták mindenféle izgalmas és érdekes, kihívást jelentő, mégis szuperbiztonságos kialakítású tárggyal/akadállyal/játékkal/térelemmel, amiket közösen fedezhettek fel. Az, hogy mit hoztok ki belőle, csak a fantáziátokon múlik :D

De tényleg! Ha esetleg kezdőbbek vagytok, vagy épp nincs ötletetek egy-egy tárgyhoz, bármikor kérhettek tanácsot az oktatótól. Minden elemet úgy használtok ki, ahogy tetszik. Vannak megszokottabb és teljesen egyedi akadályok is. Különböző szokatlan felületek, homokozó, labdákkal teli medence, szimatmunkához kialakított területek. Itt minden a kutyád boldogságáért van. Ha csak ásna, szimatolna.. mindentlehet. Szó szerint legelészni is, hiszen a kiültetett növényeket is gondosan, tudatosan választották ki - a kutyák számára egészséges/nyugtató gyógynövényeket találtok mindenütt.

És hogy miért érdemes idelátogatni? Erről kicsit külön írnék a gyakorlott/félőrült megszállott kutyásoknak és kezdő/mégnemkutyás érdeklődő gazdiknak. És a végén lesznek képek is!!!

Petland - az új kutyás élménypark!

Aki olvassa a blogot, pontosan tudja, hogy akárhányszor szükségem van egy pár nyugodt napra, vagy elutazom, a srácok minden esetben Zsani, vagyis a Petman Kutyapanzió vendégszeretetét élvezik.

Zsanit több ezer okból is csak szeretni lehet, de ami nagyon fontos, hogy folyamatosan továbbképzi magát és új irányokat talál a kutyázásban.

Most pedig egy igazán különleges dologba vágták a fejszéjüket: egy kutya-élményparkba! Nem tudom jobban megfogalmazni ennek lényegét, mint ahogyan ők tették, így inkább kattintsatok az alábbi facebook bejegyzésre:

A park elsődlegesen terápiás céllal jött létre, de szívesen fogadnak bárkit, lehetőségetek van bejelentkezni egyéni vagy csoportos parklátogatásra, vezetett vagy kötetlenebb formában is, mégpedig a Salonic online rendszerén keresztül, a bejelentkezés pontos módjáról szintén a facebookon találtok infót, ITT. A Park Kapuvár mellett, Vitnyéden található, Győr felől az M85-ösön közelíthető meg a leggyorsabban (a megyei matricát ne felejtsétek :D)

Mi biztosan az elsők között fogjuk kipróbálni!!! Úgy érzem, pont ilyesmire van most szükségünk.

Mit csinálnak másként a kutyások a hétköznapokban?

Néhány többé-kevésbé hülye szokás, ami a kutyásoknak már fel se tűnik, a többieket pedig nem érdekli addig, amíg maguk is kutyások nem lesznek.

1. Ahová csak lehet, viszik a kutyájukat. Nyilván, hiszen a kutya elemi igénye, hogy a családjával legyen. Szóval amely nagymamák, barátok, üzletek, éttermek szívesen fogadják a négylábúakat, azok kapnak is belőle. Ha nem szívesen, egy próbát akkor is megér.

2. A belátható távolságban levő célállomásokig inkább sétálnak, semmint autóznak, mert sétálni amúgy is KELL, szóval kettő az egyben haszon. Profibbak minden apróságért külön szaladgálnak el, direkt.

3. Emellett persze rengeteget autóznak, mert a napi hosszú sétára elhagyják a zsúfolt helyeket és inkább kocsiba ülnek, csak hogy kiskutyájuk szabadon rohangálhasson, kietlenebb helyeken.

4. Minden programra előbb indulnak el, merthogy előtte sétálni kell (minimum pisi-kaki kör). Ez alól talán a kirándulás kivétel. 

5. Sohasem közlekednek egyenes vonalban. A kutyások számára sok hely (játszótér, sportpálya, kiskert, piac, stb) még kihaltság esetén is tabu, szóval bárhová is mennek, biztosan nincs kilométerhiányuk, mert sohasem haladnak a logikus és legrövidebb úton a célhoz. Ezt később megszokásból már akkor is így csinálják, ha épp nincs is náluk kutya.

6. A baktériumokra másként gondolnak, mint a normális emberek. Egy idő után pl. a kutyás kézzel sültkrumplievés teljesen természetesnek tűnik.

7. Kb 3x annyit takarítanak, mint mások. Kutya mellett mindig van mint csinálni és a higiénia tűnékeny jelenség. Azt, hogy a kutyátlan emberek egyáltalán miért takarítanak pl. autót, sosem fogják megérteni. Szerintük kutya nélkül egy autó 10 évig tiszta.

8. Egyáltalán nem lepődnek meg olyan dolgokon, amin normális emberek kiakadnának, lásd lehányt szőnyeg. Hát istenem, kitakarítják. Ezek után, ha mondjuk kiborul egy csésze tea, fel se emelik a szemöldöküket.

9. Felfedezték, hogy bármikor, bármire kell, a kutyakakiszacskó egy igazi megmentő! A boltban esetleg furcsán néznek az eladók, amikor felteszik a szalagra az ebben vásárolt gyümölcsöt, de legalább nem egyszer használják!

10. A szabadidejüket nem kell megtervezniük, mert megteszik helyettük a kutyák. Séta/játék/etetés/fésülés/tanulás - aztán kezdődik előlről.

Azt hiszem, ennél már csak a gyerekesek bonyolultabbak.

Elképzelésevolúció a kutyázásban

Összegyűjtöm, mik azok a gyakori elképzelések, amiket a nem kutyás külvilágban látunk, illetve amiken szerintem nagyon sok kutyás is átesik (én biztosan), amire rájön, hogy ez a dolog (sem) fekete-fehér.

Kölyökkutyák

A közvélemény általában egyöntetűen rajong a kölyökkutyákért. A kölykök egyszerűen imádnivalóak (persze egészen addig, amíg nem ugrálnak fel a gyerekre, nem harapdálnak a tűfogaikkal, nem húzzák a pórázt, nem hullatják a szőrüket és nem rágnak szét mindent). 

A (tudatos) kutyások szintén rajonganak a kölyökkutyákért, olyankor méginkább, ha az nem az övék - de nem a fentiek miatt, hiszen ők már tudják, hogy kiskutyánál ezek default beállítások :D Hanem azért, mert a kölyökkutyában számukra rögtön az eszméletlen meló sejlik fel, ami ahhoz kell, hogy a babából igazi társat faragjanak. A kutyás a mellette lévő felnőtt/idős kutyával már igazi kapcsolatot alakított ki, félszavakból értik egymást, ismerik egymás szokásait, közös rutinjuk és kialakult életük van. Ha úgy tetszik, a munka már beérett és csak az élvezetes együttélés maradt - nehéz ezt a kényelmet megint feladni :)

Programcunami - vagy mégsem?

Érdekes - néha úgy érzem, a kutyáim túl sok időt kívánnak tőlem a mindennapokban, néha meg kevesellem a programokat. Ők mondjuk mindig az utóbbi véleményen vannak :) Nehéz objektíven felmérni, vajon mennyi az annyi.

Próbálom ezért most összekaparni példaként (emlékezetből nem egyszerű), hogy milyen volt a hét és mi várható a közeljövőben.

Sűrűsödés és 1 kulcs Asszírkához

Már megint sikeresen egymásra szerveztem néhány programot, szóval korrigálhattam gőzerővel.

Tehát jelen állás szerint az augusztus úgy fog kinézni, hogy:

A szőlők

Az egyéni kirándulásainkat Nyúl vehemens vadakra kattant hozzáállása miatt kvázi szüneteltetjük. Ami ennél rosszabb hír, hogy a környező szőlőkben is találkoztam vadásszal - kétszer. Aki még normális is volt, de azért erősen hangsúlyozta, hogy a kutyák ne menjenek el ám vadra, meg hogy ő is lelövi a vadkergető kutyákat, mert a vadnak itt a helye, a kutyának meg az udvarban.

Ez kurvára nem vicces. A szőlők volt a mentsváram a hétköznapokban. Annyira szerettem és annyira reménykedtem benne, hogy legalább itt nyugodtan, idegrendszer-simítóan sétálhatunk majd, mindennemű, állandó többi-emberre-tekintettel-levés, más-kutyára-figyelés és vadászok-miatti-ideggörcs nélkül, bele a végtelen, gyönyörű szántóföldekbe és a lemenő napfénybe... mert itt van tér. Sétálhatsz, amennyi csak jólesik.

Lament 2 - a boldogságról

Sokat gondolkozom azon, vajon mitől boldog egy kutya. Persze nem emberi értelembe vett boldogságot, hanem inkább egyfajta kiegyensúlyozottságot, elégedettséget értek alatta.

Híressé vált egy ELTE kutatás, ami ezt a kérdést vizsgálta, Bali-n, félvad körülmények között élő kutyákon. Ők úgy találták, hogy a kutya számára a kötetlen, vándorló, "szabad" életmód jelenti a boldogságot.

Cesar Millan könyvében ugyanez a gondolat jelenik meg, ő úgy fogalmazza, hogy ha kíváncsi vagy rá, milyen egy boldog kutya, nézd meg a hajléktalanok kutyáit. És tényleg! Ezek az állatok teljes nyugalomban, kiegyensúlyozottan élnek az utcán, gazdáikkal... nem látni "viselkedésproblémás" hajléktalan kutyát. Nem látod, hogy őrjöngene, túlmozgásos vagy agresszív lenne, vagy általában, bármitől is szenvedne (nem betegségre gondolok). Cesar ezért is tartja a legfontosabbnak a kutya megfelelő mennyiségű (a minőséggel ő nem foglalkozik) mozgatását, agyának "vándorló üzemmódba" kapcsolását - szerinte ez az elsődleges kulcs a kutya kiegyensúlyozottságához. A másik kettő a fegyelem és a szeretet.

Treibball alapok gyakorlás

Mindig is tudtam, hogy nagyon fontos videókat készíteni a gyakorlásokról, de rengeteg plusz melónak tartom, így nem szoktam.. mindegy, most Eni kötelezett minket rá, szóval megerőltettem magam.

Közös akció (?)

Annyi kérdőjel kavarog a fejemben mostanában, hogy szerintem egyetlen témában sem tudok normális bejegyzést írni. Lehet hogy lesz egy poszt, amiben csak a kérdéseimet fogom leírni - tényleg ez tök jó ötlet Kamilla, hátha legalább világosan összefoglalod, mi bajod! - Köszi.

Na szóval. Az év vége óta kicsit lejjebb adtunk a programokból - inkább többet kirándultunk, sétáltunk, felfedeztük a környéket.. sok agility edzésünk elmaradt az időjárás miatt, csak egy versenyen voltunk, terelés nuku, egyéb normál munka nuku.

Amikor aztán egy-egy túrán úgy éreztem, hogy a kutyáink kb köszönik, hogy elhoztuk őket, ez szuper, most már elboldogulnak egyedül is, elgondolkoztam, valójában mit is jelent a közös akció.

Imádok itthonról dolgozni

Mert ilyenkor ez van:

Tényleg olyan jó, hogy itt vannak mellettem egész nap :) El tudunk menni sétálni, látom őket, meg a tájat még világosban... néha persze az agyamra mennek, mert sorakoznak, hogy "namivanmár" meg "itthonvagyfoglalkozzvelünk", de alapvetően megszokták, hogy nagyrészben pihi van és végtelenül cukor módon kakaóscsiga és egyéb alakzatokban hencserelnek körülöttem egész nap.

Igazi kutyás vagy, ha...

1. Nem is érted, minek gyártanak sedan típusú autómodelleket...

Home (and travel) alone

Kezdek kicsit bepánikolni, mert Gábor elutazik 2 hétre. Ez még önmagában teljesen OK, egyáltalán nem tartozom az egyedülléttől félő emberek közé (sőt, általában erősen igénylem a személyes teret, időt, nyugalmat), de a helyzet az, hogy ebben egy portelki terelési szeánsz, egy tervezett vasadi munkavizsga és lehet hogy egy agility verseny is szerepel 😱

Az agility, a Ctrl+A+Del és a Ginkgo biloba

Azt hiszem az agility számomra sokkal több, mint sport. Vagy akár azt is mondhatjuk, hogy minden más, legkevésbé sport :D

Hetente egyszer járunk edzeni mindkét kutyával. Valószínűleg Ági nem is tudott volna vállalni minket ennél többször (elég sok tanítványa van), illetve én is úgy gondolom, hogy ez a sűrűség tartható hosszútávon. Plusz bennem mindig van egy félelem, hogy a kutyák ne "unjanak meg" egy adott dolgot, maradjanak motiváltak, velem együtt. Az agility tehát egyfajta "ünnep" a hét során.

Napi rutin 2 skóttal

Gondoltam hátha érdekel valakit, hogy hogyan áll össze az ember napirendje, ha skótokat tart lakásban, vagy egyáltalán, mire lehet számítani ilyen életforma esetén.

Amit nyilván mindenki tud, az az, hogy a lakáskutya megköveteli a napi többszöri sétát, illetve bármilyen kutyás irodalom az támpontokat - konkrétumokat viszont annál kevesebbet.

Elmélkedés a terelésről I.

Tehát, amit az ember tud: juhászkutyája van. Ezért szeretné megadni neki a lehetőséget, hogy azt csinálja, amire tenyésztették. Sőt: ha ez a valaki tudatos gazdi, akkor a terelést, mint ösztönlevezető életmódprogramot szeretné bevezetni kiskutyája életébe, mert tudja, hogy ez milyen fontos, a kutya testi-lelki egészsége érdekében.

Mi és az agility

Szóval ez úgy kezdődött, hogy kipróbáltunk mindenfélét, mert tudtam, hogy a tanfolyamok előbb-utóbb véget érnek, aztán a hátralevő 13-14 évre is kellene valami rendszeres elfoglaltságot találnunk Nyúllal.

Voltunk treibballozni, sokat mantrailingeztünk, jártunk ÖK-ra (ösztönkontroll, de nem a Tükör ÖV, csak sima). Úgy vettem észre, hogy bár Newton ügyes, egyik sem hozta meg az "Ez kell neküüünk"-érzést.