Mikor használok pórázt - és miért?

Ahogy az előző bejegyzésben írtam, vannak olyan helyzetek, amikor számomra is egyértelmű, hogy megkötöm a kutyáimat.

Melyek ezek?

1. Amikor úgy érzem, a biztonságuk megkívánja. Vagy azért, mert baleset lehetne belőle (forgalmas utak mellett, forgalmas úton való áthaladáskor), vagy azért, mert tudom, hogy az aktuálisan "jelen levő" ingerek túl sokak nekik és van esélye, hogy az ingererősség átlépné azt a határt, amit még meg tudnak ugrani, normális viselkedéssel, önkontrollal, kontrollal. 

Budapesten, bolt előtt várakozunk

2. Embertömegben. Ennek több oka van, egyrészt természetesen az ő biztonságuk (el ne keveredjenek mellőlem), másrészt az emberek miatt.
(Ehhez a ponthoz még annyit, hogy ha az utcán szembejön valaki, akkor nem kötöm meg őket általában, de behívom magam mellé. Ha kisgyerekkel jönnek, meg is állunk, vagy lemegyünk az úttestre, ne kelljen közel jönniük a kutyákhoz. Ezekre a dolgokra most nem is akarok kitérni, mert ezeket sok helyen mondják, lásd "kutyás etikett" stb-stb..) 

3. Zárt, "kutyabarát" helyeken vagy amikor az etikett megkívánja. Például legutóbb, a hotelben. A Szépalma igazán kutyabarát, tényleg szabadon mozoghatsz a kutyáddal szinte bárhol, az egyetlen kérésük, hogy a szállodaépületben legyenek a kutyák pórázon. Simán tudtam volna szabadon közlekedni velük (mint néhányan mások ugye..), de nem tettem, mert ez tisztelet kérdése. Ha a szálloda ennyi mindent megtesz értem, mint kutyásért, akkor én tiszteletben tartom a kérését és pórázra veszem a kutyáimat a belső terekben.

A Fressnapfban azért, mert 1. kötelező, 2. ide sok kutyával járnak és a zárt tér, a szűk folyosók nem tesznek jót az (általában sem túl tökéletesen nevelt) kutyák közötti kommunikációnak.

Cukrászdában, étteremben azért, mert 1. szintén etikett, 2. ezzel segítek a kutyáimnak lenyugodni. A rövid póráz lecsökkenti az elérhető ingerek számát, így könnyebben megnyugszanak és elfekszenek.

4. Egyes kutyás rendezvényeken - mondjuk csak olyan kutyás programokra járok, ahol szabadon levő kutyák vannak (mert a többinek nem látom értelmét), de van néhány kivétel. Ilyen pl. az agilityverseny. Ennek oka az, hogy itt mindenki a versenyre fókuszál. A kutyák, gazdák is idegesek, izgatottak - nem ideális alaphelyzet az ismerkedéshez, könnyen lehet belőle balhé, konfliktus.

5. Olyan szituációkban, amikor ezzel elkerülök egy csomó tiltogatást, "vitát" a kutyáimmal. A béke érdekében néha megéri pórázozni! Felesleges feszültséget generálunk magunkban és a kutyánkban, ha pl. 2 másodpercenként tiltogatjuk valamiről, vagy próbáljuk magunk mellett tartani, de azért csak-csak elszivárog mellőlünk, mert valami nagyon leköti a kis agyát.. 

6. Az előző ponthoz kapcsolódva, de más okból: amikor teljesen szétzilálódik az agyuk valami következtében (öö hormonok és ösztönök.. ugye) és látom, hogy egyáltalán nincsenek jelen... ilyenkor a pórázt csak átmenetileg használom, amíg megnyugszanak, kicsit visszatérnek, összeszedik magukat agyilag/lelkileg. Ez szintén nekik segít - kicsit kivonja őket az adott ingerből, annyi időre, amíg ismét megfelelő állapotba kerülnek. Ilyen például, amikor Asszírka udvarol.. muszáj a ködöt kicsit eltávolítani az agyáról, amihez ennyi is elég. Vagy ha esetleg megijedt valamitől. Amikor látom, hogy kitisztult a feje, újra elengedem, mert tudom, hogy visszatért egy jó kommunikációs állapotba.

7. Ez is az előbbiekhez kapcsolódik, de kicsit más, mert itt én vagyok a kulcs: amikor fáradt vagyok és úgy érzem, hogy az adott helyzettel/kihívással aktuálisan nincs erőm megbirkózni. A kutyázásban magunkat is ismernünk kell :) 

Mondjuk nálunk kialakult az a fura helyzet, hogy mivel a pórázozás ritka, Newton néha kicsit be is stresszel, ha meg van kötve, szóval nekünk ezt kell gyakorolnunk..


Hát, így. Szívesen olvasnám, kinél hogy van ez, ha van kedvetek, írjátok meg!!