2020. augusztus 8., szombat

Viva la nyaralás! Vagymi. - 2.

Mára úrkúti túrát szerveztem, ami egy nagyon kellemes, pihentető, mégis látványos kirándulás lett, a maga kis 7-8 kilométerével.

Szuperek voltunk és időben indultunk, fél nyolckor már a kék jelzést tapostuk :) Közben döbbentem csak rá, hogy hát erre már jártunk - ugyan nem pont ezt az útvonalat tettük meg, de a kezdeti szakasz közös volt. Még az is felderengett mindkettőnknek, hogy óriási gulya vándorolt a tájban, meg el kellett menni közvetlenül egy lódarázs-fészek mellett... ez alkalommal hála égnek egyik bandával sem találkoztunk, a marhák valószínűleg máshol legelésztek, a darazsak fáját pedig széthasították, lehetséges, hogy direkt, mert közvetlenül a kék útvonal mellett helyezkedett el, a lódarázs pedig ugye nem játék.

A kék jelzés egy egykori kisvasúti töltésen fut, aztán egy aszfaltos/murvás útra ér. Itt mi jobbra kanyarodva a kék+-ra váltottunk, amin egészen a Macska-lik-ig bandukoltunk. Igazán könnyű, szinte városi séta jellegű ez a rész, pihentető és kellemes.

A kék+ itt jobbra tér, a Macska-lik felé

A Macska-lik nagyon látványos, szép, víznyelőként funkcionáló barlang, érdemes megnézni. A fotók persze mit sem adnak vissza a mélységből, de ez általában így van.

A Macska-lik

Csak a mélység éreztetése végett fotóztam felfelé is egyet a barlang bejárata elől :D

Ezt követően jelöletlen úton, egy felhagyott, csodaszép, vadvirágos legelőn haladtunk vissza a falu felé, valahavolt iszaptározók között - ezek egykor az ércdúsításból megmaradt meddő anyagot, a mangániszapot voltak hivatottak tárolni. Ma már csak egy barátságtalan betontorony és néhány betonelem emlékeztet a múltra.

Ez a torony nagyon félelmetes nekem...

Persze egy helyen megint belefutottunk a kedvenc "hopp egy kerítés az úton"-jelenségembe, de nem volt nagy a gond, volt út szinte párhuzamosan a terv szerintivel, a kerítésen kívül is, ugyanúgy visszajutottunk a faluba.

Életünket egyszerűsítendő, kocsival mentünk át a túrába belekalkulált Úrkúti Őskarszthoz. Nem volt kedvünk a forrósodó aszfalton, ugató kutyák között dzsesszelni, kocsival 3 perc volt és nyugis a dolog. Parkolni itt persze a lehetetlennel határos, de nem voltak épp sokan, szóval megoldottuk.

A bemutatóhely nem túl nagy, ha az ember minden táblát elolvas és minden ösvényt végigjár, akkor sem több, mint 3/4 óra. Szerintem mi fél órát sem töltöttünk el, viszont gyönyörű és nagyon látványos a feltáruló formakincs, izgalmas lelépcsőzni az óriási sziklák közé (a "töbrökbe").

Ha valakinek esetleg megtetszett a túra és ismételni szeretné, íme a térkép:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése