Egy hétvége az agility jegyében

Hétvégén volt a Szigetköz Kupa, életünk második versenye :) A helyszín egyezett az elsővel, aminek őszintén szólva nagyon örültem, az ember (és kutyája) számára épp elég stresszt jelent a verseny- (és egyáltalán az új) szituáció, legalább a környezet már ismerős volt..


A versenyszituációt meg kell szokni. Talán vasárnap éreztem azt, hogy Newton is megértette, mire megy itt ki a játék... rám kell figyelnie a rengeteg inger és kutya ellenére, együtt kell működnie velem és nem utolsó sorban - rohanni mint a disznó :)

Számomra ennél bonyolultabb a dolog... egyrészt meg kell tanulnom felmérni, hogy mire mennyi idő jut. Mikor kell ott lenni a pályaépítésnél, mennyi is az a 8 perc a pályabejáráson, hányszor kell végig menni, hogy tényleg meg is jegyezzem a pálya vonalát... Mikor kell eltenni/kivenni a kutyát a futam előtt. Mennyi idő alatt tudom bemelegíteni, magamra fókuszáltatni - és meddig tudom ezt a figyelmet fenntartani nála a futam előtt. Mikor van időm elrohanni pisilni :) Másrészt, a fentiek mentén ki kell hogy alakuljon egy rutin, mert az segít az idegeskedés leküzdésében.


Az első versenynap kaotikus volt. Pénteken kezdtem izgulni - valószínűleg korábban is kezdtem volna, de annyi minden volt a héten, hogy egyszerűen nem értem rá... 

Nagyon korán mentünk ki, hogy legyen idő egy laza sétára, inklúzíve pisiltetés/kakáltatás, naná. Ági mondta, hogy mi Newton-nal pénteken már ne menjünk edzeni, pihenjen. Na. Ennek következtében (meg mert én is izgultam, meg mert nem volt igazán kihívásos szituációnk a munkavizsga óta, szinte semmi agymunka) Newton olyan szinten pörgött, hogy az elképesztő. Az ember gondolhatná, hogy ez jó egy verseny előtt, de nem, ez nem jó, amennyiben agyi/figyelembeli szétzuhantságot takar...

Végül flexin sétáltattam, mert megint elrohant egy borderhez... Végig nyüszített, sipított, rohangált fel-alá.. szuper. Feldobta a gyülekező kutyatömeg, tény, hogy mostanában nem találkozott új arcokkal, amúgy is ismerkedéshiánya volt. Mondjuk neki folyamatosan az van.

Szóval séta után box, aztán futam előtt pisi/bemelegítés pár gyakorlattal, fókusz rám, indulás. Izgultam, naná :) Hibátlant futottunk. Én persze teljesen boldog voltam, de Ági megjegyezte, hogy ebben azért volt még 3-4 másodperc... mert nem húzom a kutyát.. hanem lassítom. Ááááá teljesen elszomorodtam. Persze nem hittem el, hogy tudok gyorsabb lenni...

A második kör számomra összeszedettebb volt. Lement az első izgulás, tisztul az ember/kutya agya.. az is igaz, hogy ilyenkor már fáradtabb is vagyok, viszont gondoltam Ági tanácsára - és belehúztam :) Sokkal szebb, lendületesebb is lett ez a futás :) Ahogy kivettem, ezzel már Ági is elégedett volt és nagyon örültem :)

A helyezéseink nem lettek frenetikusak, a 14 versenyzőből 7. illetve 5. helyen végeztünk. Kicsit voltam csak szomorú, hogy a 2. körből sem lett dobogó, de végülis nem ez a lényeg :) Kérdeztem Ágit az utolsó edzésen, hogy én mit akarjak a versenyektől, mi legyen a célom. Azt mondta, hogy ha úgy jövök le a pályáról, hogy a legjobbat tettem bele, amit tudtam, akkor győztesnek érezhetem magam :) A második körben megközelítettem ezt az érzést :)

A szombati napon pályasegéd is voltam az A1 futamok alatt, ezúton is hálásan köszönöm Krisztinek, hogy gyökér bizonytalan énemet támogatva ott állt mellettem a kerítésen kívül és a napszúrással küzdve segített, hogy mikor rohanjak mit csinálni!!!

Közben Gábor hazajött Newton-nal, Évi hozta el őket. Én délben tudtam indulni. Brutális idő volt. Annyira, de annyira elfáradtam (szerintem kaptam egy enyhe napszúrást is..), hogy elképesztő. Délután sem tudtam pihenni - Anyáékat látogattuk meg - szóval mint egy hatnapos hulla, olyan voltam a nap végére.

Ennek megfelelően a vasárnapot érdekes állapotban kezdtem. Amikor ezt megosztottam a többiekkel, Peti mondta, hogy ők még koncerten voltak éjjel fél egyig - erre nem tudtam mit válaszolni :D

Úgy éreztem, ez a nap már sokkal gördülékenyebben ment. Tudtam, hogy mikor mire számítsak, kicsit haladtunk a rutin-témával :) Newton is vágta, hogy mi a helyzet, sokkal könnyebb volt vele!! Megfigyeltem, hogy nem kell neki sok: ha megismer egy szituációt, kb. két alkalom után összerakja magában és onnét kezdve bármikor felismeri.

Szombaton Ági, vasárnap Kriszti segített nekünk a pályabejárásban. Úgy voltam vele, lefutjuk, legyen hibátlan ha lehet. Illetve még valami fontos volt - a legfontosabb. Megnéztem a szombati videókat - és láttam hogy Áginak igaza van. Hátráltatom a kutyát. Túlságosan vele futok, lassítom és amikor lejön egy akadályról, kinéz rám, ahelyett hogy rongyolna a következőre. És nem azért, mert nem kapja meg tőlem időben a következő vezényszót. Hanem mert lassú vagyok.

Semmi nem esik olyan rosszul nekem, mintha azt érzem, hogy a kutyának miattam nem jó valami, vagy miattam nem tudja kihozni magából a maximumot. Úgyhogy arra gondoltam, nem teszem ezt meg vele - és futni fogok, ahogy tudok :)

Az első menet szerintem a négy futamunk közül a legszebb volt. A többiek is azt mondták, hogy gyors voltam (igen én!!!) - és amit még Kriszti említett és borzasztó boldog voltam tőle, hogy magabiztosnak látszottunk! Mint akiknek megy ez :D Azért is örülök ennyire, mert versenyszituációban aztán egyáltalán nem jellemző rám a magabiztosság...

A második körben az egyik kúszóban, amire derékszögben kellett rákanyarodnia a kutyának, Newton sajnos elakadt... nem láttam, hogy mi történt, szerintem megcsúszott szegényem, vagy nekiütközött a kúszó falának, de annyira büszke vagyok rá, mert nem fordult vissza, hanem jött tovább minden gond nélkül!!!! Arany Nyunyu.

A futamok végeztével megnéztem az eredményt, hát, 6. és 9. helyen végeztünk a két hibátlannal, illetve időhibát sajnos itt is mindkétszer kaptunk, a leggyorsabb versenyző nagyon gyors volt, az egyik körben több mint 3 másodpercet vert rá a második helyezettre....

Nem baj, nem ez a lényeg :) Én nagyon boldog vagyok, mert szépen sikerültek a futamok, végülis 4-ből 4 hibátlan (illetve csak időhibás) - és ami még fontosabb, azt hiszem kezdjük megszokni a versenyszituációt :)

Arra gondoltam, fellistázom még ide az eddigi futamaink adatait, hogy meglegyen :)

A-Team Kupa 2019.06.22

Jumping 1

Idő: 26,75 sec
Hiba: 0
Megtagadás: 0
Időhiba: 0
Összes hiba: 0
Sebesség: 4 m/s
Eredmény: 3./10

Jumping 2

Idő: 26,47 sec
Hiba: 0
Megtagadás: 0
Időhiba: 0
Sebesség: 4,27 m/s
Eredmény: 4./10

Szigetköz Kupa 2019.08.31 - 09.01

Jumping 1

Idő: 35,88 sec
Hiba: 0
Megtagadás: 0
Időhiba: 1,88
Sebesség: 4.40 m/s
Eredmény: 7./14

Jumping 2

Idő: 33,60
Hiba: 0
Megtagadás: 0
Időhiba: 0,6
Sebesség: 4,52  m/s
Eredmény: 5./14

Jumping 3

Idő: 24,72 sec
Hiba: 0
Megtagadás: 0
Időhiba. 3,73
Sebesség: 4,73 m/s
Eredmény: 6./11

Jumping 4

Idő: 31,59 sec
Hiba: 0
Megtagadás: 0
Időhiba: 4,59
Sebesség: 4,12 m/s
Eredmény: 9./11

Persze a fentiek csak számok, több-kevesebb jelentéssel. Ha az ember videókat néz, abból sokkal több információt kap :) Annyira örülök, hogy eddig minden futamunkról van felvétel, milyen nagy öröm lesz visszanézni 10 év múlva, a csoszogó Nyunyuval, például életünk első versenyét ❤️❤️❤️