Csehországi képek

Nagyon nehéz volt feldolgozni ezt a versenyt, az a furcsa, hogy úgy gondoltam, hazaértünk, az egész rövid volt, elfelejtem és kész. Ehhez képest másnap reggelre törtem össze, akkor tényleg sírtam. Egész éjjel ezen járt az agyam, rájöttem a hibáimra, amiket felvezetőként elkövettem. Valójában rajtam úszott el ez a verseny. Tény, hogy ha nem zárnak ki rögtön az elején, akkor sem lett volna miénk a legszebb munka, mert a sheltie-k tényleg csodálatosan dolgoztak. De utólag már azt sem értettem, miért úgy csináltam a dolgokat, ahogyan.

Kicsit segített, hogy a szervező, akivel előtte is leveleztem, rám írt 2 nap múlva, hogy mennyire sajnálja, hogy rosszul sikerült az egész, pedig milyen szívesen megnézte volna Newton-t. Plusz, azt hiszem, ő is észlelte, hogy a bíró nem volt teljesen korrekt velünk, mert írta, hogy jövőre külföldi bírót fognak kérni. Pedig én egy szóval sem tettem még csak említést sem arról, hogy szerintem ez nagyon-nagyon nem volt megfelelő viselkedés, amit a bíró ott művelt - és nem a kizárásunk miatt.

Na mindegy. Nehéz volt megbirkózni az egésszel, a megaláztatással, a saját bénaságommal, a tapasztalathiánnyal, a tudásbeli hiányosságokkal, a korlátainkkal. Kicsit a terelés és a versenyek iránti lelkesedésem is csökkent, de persze előbbitől most már 6 ökörrel sem tudnának elvontatni :)

Mindenesetre a rövid szereplésünk ellenére készült rólunk néhány kép, ezeket gyorsan lementettem és felteszem ide is. Mindentől függetlenül nagyon tetszenek :)

❤

A megállításig jutottunk

Elhagyjuk a pályát