Akkor jöjjön a másik csoport a jószág mellől :) A pásztorkutyáké. Nézzük, náluk mik a kívánatos tulajdonságok.
Kezdjük ugyanúgy az ösztönökkel. Miután a pásztorkutya a jószágot kíséri és védi, itt nincs szükség terelőösztönre. Sokan gondolják, hogy a pásztorkutyákban erős a zsákmányösztön és meglehetősen agresszívek. A valóságban ez egyáltalán nem kívánatos.
Az erős zsákmányösztön azt eredményezné, hogy a kutya megöli a rá bízott jószágot, különösen az újszülött vagy fiatal állatokat (ezek a kutyák szinte állandóan éheznek, ami elég nagy kísértés), elmegy a nyáj mellől és hajtja a vadakat, illetve üldözi és megpróbálja elpusztítani a nyájat megtámadó embert/állatot. Ezzel pont a lényeget, a nyáj védelmét nem látná el - mivel elcsalható lenne a jószág mellől.
A pásztorkutya esetében az erős védőösztön a kívánatos! A pásztorkutya a támadót el kell hogy riassza, távol kell hogy tartsa, de semmi esetre sem hagyhatja el a rá bízott állatokat és nem játszhat üldözősdit/verekedősdit a saját szakállára. Nyilván szükség esetén harcba kell bocsátkoznia, de nem lehet ez az elsődleges cél. A harc sérülés- (vagy akár élet-) veszélyes, ami a rideg tartási körülmények között fokozott rizikót jelent a kutya számára. A kutyának tehát kontrollált agresszióval kell rendelkeznie, a visszavonuló ellenséget azonnal békén kell hagynia.
A másik, ami még ide tartozik, a falkaösztön. A pásztorkutyának fejlett falkaösztönnel kell rendelkeznie, hiszen eredeti környezetében több kutyának kell együtt dolgoznia - és az energiájuk nem mehet el az egymás közötti dominanciaharcokra, verekedésekre.
Bátorság. Egészséges idegrendszer, egészséges agressziós szint és magas ingerküszöb mellett a kutyának bátornak kell lennie, mert mint tudjuk, a medve nem játék.
Bizalmatlanság. A jó pásztorkutya saját területén belül alapvetően bizalmatlanul és ellenségesen lép fel minden ismeretlen személlyel/támadóval szemben. Az ismerősökkel ezzel szemben teljesen békésen és nyugodtan viselkedik. A számára idegen területen semlegesen viszonyul a környezetéhez.
Önálló problémamegoldás és döntéshozatal. A kutyának fel kell tudnia mérni a veszély valósságát, mértékét és döntenie kell a szükséges válaszról, együttműködésben a társaival.
Szívósság, igénytelenség. Nyilván mindenki előtt él a kép, hogy ezek a kutyák éjjel-nappal a szabad ég alatt tartózkodnak, jégben-fagyban-hóban-szélben-tűző napon. Emellett szinte folyamatosan alultápláltak (rendkívül kevés táplálékkal is beérik, amit kiválóan hasznosítanak). Senki nem kezelgeti őket a parazitákkal szemben, vagy nem életveszélyes sérülés esetén (néha még utóbbi esetben sem).
Kondíció. A pásztorkutyák vándorolnak a jószággal a legelők között és bár nem rohangálnak eszeveszetten, mégis, szinte folyamatosan mozgásban vannak, hiszen éjjel-nappal járőrözniük kell a nyáj mellett. A jó kondíció itt életbevágó kérdés.
Ez az összeállítás valószínűleg senkinek nem okozott túl nagy meglepetést, viszont szükséges volt megírnom a következő részhez. Ebben arra fogok kitérni, hogy mi a különbség az eredeti munkakörben, mindennap dolgozó kutyák és a mai, tipikus szerepkört betöltő vagy amellett sportoló kutyák között, a juhász- és pásztorkutyák esetében is.
A pásztorkutyás részekhez a Hungária Komondor Egyesület anyagait használom forrásként a bejegyzésekben.
Forrás: wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése