Annyira buta év vége elég nézünk, hogy nem tudtam másként feldobni magunkat, minthogy nekiálltam megtervezni a jövő évet - a szabadságokat, kutyás célokat.
Miért buta az év vége? Hát, nagyrészt a munkahelyi dolgok miatt - soha nem kaptunk ennyi auditot, természetesen az év végén.. miértisne. Azonkívül kitalálták, hogy egyhetes WS lesz, december elején, Németországban.. csak ez hiányzott. Ilyenkor az ember már szeretne a karácsonnyal foglalkozni, zárni az évet.. de nem. Természetesen Gábor ugyanebben az időpontban a világ másik végén lesz, 1,5 hétig. Szóval költözés után pár héttel, amikorra a kutyák kezdenék megszokni az új helyet, mehetnek panzióba egy hétre.. aztán pénteken hazaérek a WS-ról, szombat - na mi lesz a szombat?? - munkanap! És még december 14., szombat is munkanap!
Ezeken felül is szét vagyok esve. Nagyon depressziós tudok lenni néha... OK, most sokat is dolgozom, többször 10-11 órát toltam az elmúlt hetekben. De ha kevesebbet vagyok bent, a hétköznapok akkor sem működnek. Egyszerűen annyira kikészülök agyban a nap végére, hogy kb. zombiként létezem. Rengetegszer van, hogy napközben, vagy a hazaúton elhatározom, hogy na, ma ezt és ezt fogom gyakorolni a kuttyokkal - milyen szuper lesz! Aztán mire hazaérek, mindez úgy elszáll, mintha sosem lett volna... általában csak sétára futja, legalább abból igyekszem rendes mennyiséget biztosítani munkanapokon is.
Ahhoz, hogy a kutyával gyakorolj, edzésterv kell. Nemcsak, hogy fel kell építened a folyamatot, megtervezni az összes kis lépést és rendszeresen gyakorolni - de mindezt megfelelő (lelki)állapotban kell tenned. Nem lehet idegesen, türelmetlenül tréningezni, mert többet árt, mint használ. Nem lehet fáradtan tréningezni, mert többet árt, mint használ. A tudatos tréning egész embert kíván. Na, ez nincs meg nálam a nap végére. Nehéz elfogadni, küzdök is rendesen. Lassan elfogadom, feladom.
A másik, ami ismét rámtört, hogy OK, rengeteg dolog van a fejemben, tudok sok mindent... de ennek nagy része nem megy át a gyakorlatba. Illetve érzem, hogy fejlődhetnék még bőven - és meg is vannak a források, akiktől tanulhatnék. De.. mire hajtsak? Mit akarjak? Mi legyen a célom? Miben fejlesszem a kutyáimat? A trénerek mind messze vannak (persze minden relatív, de 120 km a legkevesebb). Szóval lehet azt, hogy szeminárium jelleggel elmenni tanulni, aztán itthon gyakorolni. De az itthoni gyakorlás a fentiek mentén elég gyatra. Anélkül meg minek menjek szemináriumra??
Utóbbi mondjuk pont aktuális, holnap utazunk el a Drávához: 2 napos Sabine Ehlers terelőszeminárium lesz. Itt is az a gondolatom, hogy biztosan nagyon szuper lesz, nagyon jó tanácsokat fogok kapni (remélem tényleg), de aztán hol fogom én ezeket kigyakorolni?? Van értelme így kiadni egy rakás pénzt vajon? Nagyon szeretem a terelést. De ember legyen a talpán, aki rendszeresen eljár tréningezni, több száz km-re. Nem havonta-kéthavonta, hanem mondjuk hetente! Én próbálok - de egyrészt nem kap az ember mindig időpontot, illetve nem lehet az összes hétvégét erre áldozni.. hébe-hóba eljárogatással meg nem lehet fejlődni.
Meg vagyok lőve. Merre tovább a kutyákkal?? Mit akarjak? Minek van értelme?
Az agillity kivételes. Itt profi edzőnk van, a közelben, ez az egyetlen, irányított tréningünk, szépen haladgatunk is!
A tereléssel már gondban vagyok, más sportot pedig nem akarnék elkezdeni, mert ennyi mindent úgysem tudunk párhuzamosan csinálni, ilyen életmód mellett. Pedig nagyon érdekelne az obi... de az így nem megy.
Mit tanítsak a kutyáknak?? Nyilván a lehetőségek tárháza kvázi végtelen - de még ha ki is találok valamit - hogyan álljak neki és kihez forduljak segítségért? Itt persze most nem egy-egy trükkre gondolok.. mondjuk készülhetnénk K99 Ü vizsgára. Csinálhatnánk treibball-tanfolyamot. Járhatnánk a Kraft-ra, motivációs tréningre és kezdő obira... Vagy Vámosi-Nagy Nóri programjaira, minitanfolyamaira.
Így hát, bízom a jövőben és próbálok kitekinteni 2020-ra. Ami biztos, hogy az agility-t folytatjuk. Newton nyár elején A1-be lép, talán addigra a kicsi is indulhat kezdőként - Ági látni fogja. Úgy gondolom, 6 verseny biztosan belefér majd az évbe, a győriek és a Kraft-osok benne lesznek. Meg, legutóbb hallottam, hogy minden évben rendeznek Brno-ban versenyt, csak skótoknak, illetve sheltie-knek. Oda olyan jó lenne elmenni :)
A fizio-t nem kérdés, hogy folytatjuk, egyszerűen fantasztikusnak tartom. Johannánál mindannyian kiválóan érezzük magunkat, rám nyugtatóan hat a tudat, hogy a kutyák a sport mellé megkapják a mélyizom-erősítést, balance-tréninget. Magamtól ezt sem csinálnám rendszeresen velük.. így biztosított a folyamatosság. Ügyesek is, egyre nehezedő feladatokat kapnak, nagyon szépen meg is oldják őket :)
A terelést nem akarom elengedni, körülnézek a környéken, lehet hogy elmegyek Kapuvárra is. Vagy szerzek birkákat, bértartásba... viszont olyan szinten meg nem vagyok, hogy egymagam tréningezzek. Bár, legalább kísérleteznék :) Úgy gondolom, jobban lehetne alapozni is, akár szárazon, de ide sem ártana segítség. Jövőre szeretnék indulni IHT-1-ben, kipróbálni magunkat.
Nagy vágyam, hogy tanulhassak még Illés Anitától, a motivációról. El fogok menni hozzá a Kraft-ra, ahányszor csak tudok. Azonkívül tényleg belenéznék az obi-ba, de utóbbi már necces. Pedig nagyon érdekel, hogyan áll neki az ember egy ilyen sportnak..
Aztán: szeretnék ősszel, utószezonban eljutni a kutyákkal Horvátországba. Még sohasem voltam, se kutyástól, de kutyátlanul. Majd kikérdezem Katát, ő egy évtizede jár oda a skótjaival.
Talán ennyi. Aztán majd alakul. Úgy érzem, idén rengeteget fejlődtünk, nagyon jó évünk volt.. erről részletesebben az évvégi záróban :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése