Sportalapozó vége és Kraft Kupa

Tegnap véget ért a Sportalapozó tanfolyamunk. Nagyon nagy élmény volt, amint már írtam is, olyan egyénre (párosra) szabott útmutatást és tanácsokat kaptunk, amikre magunktól soha nem lennénk képesek. Elképesztő, ahogyan Anita a mikrojeleket is megfigyeli rajtad és a kutyádon - és azonnal, megfelelő választ ad a problémádra. 

A játék szekcióban életünk legjobb játékát éltük meg Newton-nal. Ezt nem lehet elmesélni. Amikor érzed, hogy a kutyáddal egy térben és időben létezel - és csak Ti léteztek. Beletesztek mindent és együtt vagytok. Még sohasem sikerült így. Olyan boldog voltam...

Nem akarok részletekbe menni, mert persze hogy én voltam, aki végigbőgte a visszajelzőkörben a mondandóját... Anita válaszát, mondatait pedig sohasem felejtem el. Itt is: köszönöm.

Egész nap olyan boldog voltam, szerintem vittem magammal a boldogságot - meglátogattam Anyát a kórházban, aztán Kati barátnőmmel is találkoztam végre és csináltunk egy rég elfeledett csajos délutánt, Glamúrnapozással egybekötve :)

Ma reggel pedig a Kraft Kupa várt ránk. Nem kicsit voltam ideges, nem aludtam fél éjjel :) A kezdők között egyedül voltam Bétás, furcsa volt - elhagyatottnak éreztem magam :) Gábor nagyon rendes volt, kivitte a kutyákat kicsit bejáratni, mindenhova jött velem, ha kértem - és fel is vette a futamainkat.

A Kraft csarnok szimpatikus helyszín volt nekem, kicsit aggódtam csak, hogy Newton hogy veszi a homokos, "beltéri" pályát. Edzettünk már lovardában, de régen, még tavaly télen.

A regisztráció kis csúszásban volt, ezért rohangáltam a pálya és a regisztrációs ablak között fölalá, nem akartam lemaradni a pályaépítésről sem. Végül minden sikerült.

Az első pálya elég egyszerű volt, hosszú és könnyen futható szakaszokkal, egy váltással. A második sok váltást igényelt, de nem volt hosszú, 13 akadályos. Ennek örültem, a memóriám az utóbbi edzéseken tragikusnak bizonyult..

9 párosból a 7., illetve a 6. helyet értük el, hibátlanokat futottunk, időhibát kaptunk, 1,59 illetve 0,47 sec-ot. Ez úgy látszik, így marad. Én ettől függetlenül szépnek éreztem a futásunkat :) A második körre mindig elfáradok kicsit agyban, a stressz is sokat kivesz belőlem. Majd megszokom :D

És ami a lényeg: nagyon boldog voltam Newton-nal. Átragadt a tegnapi boldogság mára is :) Amint látta a pályát a futamok előtt, tudta miről van szó. Figyelt rám, akarta csinálni.... gyönyörűen beült első szóra... és nyüszített, meg néha ugatott futás közben :D Newton, aki soha nem csinált még ilyet :D Van egy tipikus nyüszítése, amikor elégedetlen vagy bosszús - hát ez most az volt :D Dühös volt, hogy picit lemaradt tőlem, merthogy neki közben ugrania, fordulnia és kúsznia is kell, a rosseb egye meg!!! Annyira édes volt, majdnem megzabáltam.. imádom őt ezekben a pillanatokban - máskor is, de ilyenkor teljes szívvel-lélekkel-boldogsággal. Egy hétvége alatt olyan sok ilyen pillanatot kaptunk... hálás vagyok értük.