Kutyád van? Két szó: tervezés és meló

Már megint belefutottam - pedig úgy kerülöm ahogy bírom, mondjuk ezt is Cinti olvasta fel nekem - egy kutyás facebook csoportban a kedvenc típusú kérdésembe...

"4 hónapos golden retrieverünk már úgy húzza a pórázt, hogy csak síelünk utána.. Tudnátok ajánlani valami eszközt, amivel ezt megakadályozhatjuk?"

Ráadásul ismerem azt, aki írta.. egy végtelenül aranyos, jóindulatú és kedves srác, aki a barátnőjével együtt vett a családi házba egy kiskutyát, természetesen családi, családbarát fajtát, golden-t. Természetesen.

És még azt is mondom, hogy utánanézett a fajtának - és azt is mondom, hogy nem szaporítótól vette. Szeretik, sétáltatják is. De hogyan tovább?? Azt hiszem eddig a kérdésig nem jutottak el, csak most. Amikor jönnek a problémák.

Mi a legszörnyűbb ebben? Fog kapni egy ajánlást, hogy menjenek kutyaiskolába - és Győrben csak egy-két kutyaiskola van, amik közül a legnépszerűbbet én már régen bezárattam volna. Ha csak meghallom a nevüket felmegy bennem az agyvíz és annyira ideges leszek, hogy percekig az összes energiám arra megy, hogy lenyugtassam magam. És ebben a kutyaiskolában a néhány hónapos kiskutya előbb-utóbb fog kapni egy szögesnyakörvet, meg majd elmondják a gazdiknak, hogy a kutyát pórázon kell tartani, mert a kutyák nem megbízhatóak.

Gyakorlatoznak a városban a nagy tereken, mutogatják magukat (ez a marketingstratégiájuk - és beválik!!), rángatják a kutyákat és k*va büszkék magunkra. És hallom az embereket, akik látják őket és akik el vannak ájulva. Hogy milyen okosak ezek a kutyák! És milyen fantasztikus ez az iskola!

Én pedig a hányinger szélén kínlódok és nem akarok hinni a fülemnek... mentenék ki onnét minden kutyát és a fülébe ordítanék minden gazdának, "Hát nem tudsz gondolkodni?? Nem látod mit csinálsz??? Rángatsz egy élőlényt egy darab kötélen, szögesnyakörvön... ennyi. Ezt tudod. És nem is fogsz többet tudni!!! Ha a cirkuszban látnád ezt, elítélnéd, nem? Akkor miért?? Mert nem gondolkozol. Meg nincs más a közelben. Akkor keress máshol!! Mert ez nem indok az elvileg családtagod/legjobb barátod tönkretételére!!!"

És miért gondolják az emberek, akik csodálják mindezt, hogy ez rendben van? Tudomány egy kutyát szögesen/pórázon rángatni?? Erre ki nem képes??? Esküszöm, annyira megnézném, ha hirtelen elszakadnának azok a pórázok!!!!! Az összes egyszerre.. annyira szeretném látni!! Na akkor.... akkor ki mit tud? Az addig csodáló tömeg meg azt hiszem igen hamar pánikba esne és menekülőre fogná ...

Nagyon furcsának tartom az emberek elképzelését arról, hogy vesznek egy kutyát, aztán majd lesz valahogy. Majd valahogy egyszer tökéletes kutya lesz belőle. Ha mégsem, akkor megoldják valami "eszközzel". Póráz/húzás elleni hám/szájkosár/kerítés.

Illetve: miért gondolják, hogy a kutya, aki 4 hónapos és egész eddigi életében sikeresen húzta a pórázt, felkel az egyik reggelen, megvilágosodva és azt mondja: "Mától én nem fogom húzni a pórázt, mert álmomban rájöttem, hogy azt nem szabad!"

Ennek valahogy úgy kellene kinéznie, hogy tudom, hogy én nem akarom, hogy a kutyám húzza a pórázt - tehát az első pillanattól kezdve tanítom/szoktatom arra, hogy sétálni laza pórázon jó dolog?? Vagy: tudom, hogy a városban fogok élni vele, sok-sok másik kutya/ember között - tehát szocializálom. Szintén az első pillanattól kezdve.

Az a helyzet, hogy ha kutyát veszel/kutyád van

1. tudnod kell, hogyan akarsz élni vele, mit akarsz tőle
2. meg kell tervezned, hogyan fogod ezt megtanítani neki
3. elcseszett sokat kell gyakorolnod vele

Azok a kutyák, akik "okosak" vagy "jólneveltek", nem így születtek!! A tudatos gazdájuk elképesztő mennyiségű munkájának eredményét látod. A kutyanevelés nem egyszerű (ezt nem is állította soha senki) - ez egy feladat.

Tehát:

• írj listát, amiben rögzíted, hogyan akarsz élni a kutyáddal
• rögzítsd minden ponthoz, hogy mit kell tudnia a kutyának az adott szituációban
• tervezd meg, hogyan, milyen lépésekben fogod ezeket megtanítani neki - kérj segítséget, ha még sohasem csináltad.. honnan tudod, hogy jó oktatóhoz fordultál-e? Alább leírom.
• az első pillanattól kezdve építsd az elvárt viselkedést - gyakorolj, tudatosan és folyamatosan!

Nem szeretem, amikor valaki egyszerűnek, könnyűnek állítja be mindezt. Kutyát nevelni nagyon-nagyon sok energiába kerül - évek munkája. Főleg, hogy sokszor mi, gazdák is tanulunk! Egy kutyát nem lehet pár hónap alatt "készre" nevelni, főleg, ha fiatal. Át kell esnie sok-sok életszakaszon, ez a természet rendje. De mint gazda, tudnod kell, hova tartotok és kitartóan kell errefelé menetelni, még ha néha kiborítóan nehéz (de nehogy félreértés legyen, emellett nagyon szórakoztató és vidám) is.

Vannak egyszerűbb és kevésbé egyszerű kutyák. Nemcsak fajtától, hanem egyedtől, életkortól, számtalan tényezőtől is függ mindez. Ezért hangsúlyozzák agyon a kutya kiválasztásának fontosságát - nem hülyeség.

Szóval - mik az alapelvek és akár egy jó oktató/kutyaiskola alapelvei is?

• Felejtsd el a pórázt, mint megoldást - ne használd mankónak, maximum vészhelyzetben
• Tanulj meg kommunikálni a kutyáddal, mindkét irányba - ismerd meg őt, a jelzéseit; saját magadat és építsd fel a kettőtök közötti kommunikációt (a pórázt már elfelejtetted, ugye?!)
• Szocializáld - hagyd, hogy megtanulja a kutya-kutya kommunikációt, normális fajtársak segítségével - és tereld őt is a normális kommunikáció irányába
• Szoktasd hozzá fokozatosan mindenhez, amivel együtt kell élnie (zajok, járművek, emberek, tárgyak, stb), erősítsd a gyengeségeit
• Tanuld meg tanítani, motiválni őt - építsd fel vele a világ legjobb kapcsolatát
• Tanítsd meg tudatosan pihenni - otthon és idegen helyen is
• Taníts neki önkontrollt

Ha ezek megvannak, nem lehet nagy gond :)

De egyszerűsíthetünk tovább.

Korom Gábor írja, hogy véleménye szerint két dolgot tudjon egy kutya: legyen behívható és ne támadjon. Teljesen egyetértek.

Ha nekem kellene valamit mondanom, én a stabil idegrendszert és a szocializációt emelném ki. Ha egy kutya rendben van és jól szocializált, vagyis normálisan, nem ön-és közveszélyesen, nyugodtan tud viszonyulni a környezetéhez, jól kijön az őt körülvevő világgal, a megoldókulcsai pedig az idegrendszere és a szocializációja miatt rendben vannak, akkor minden rendben lesz.

Lehet, hogy nem fog első füttyre azonnal a gazdájához rohanni, de mivel nem jelent gondot a környezetére nézve, semmilyen szempontból, a legnagyobb probléma maximum az lesz, hogy lekéssük miatta a Jóbarátokat. Rengeteg ilyet lehet látni, pl. budapesti parkokban. Idős nénik és szabadon mókeráló kiskutyáik. Ugyan a fülük botját nem mozgatják, ha hívják őket, de nem is jelentenek veszélyt senkire és semmire - elszaglásznak-bóklásznak. A szocializációt valószínűleg maguktól is "felszedték" életük során. Ha ilyen kutyánk van, legyünk nagyon hálásak :)

Hogyan lehet viselkedéseket rögzíteni egy kutyában? Csak pár dolgot próbálok ide felvázolni, a lehető legegyszerűbben.

• Tanítással. Tehát viszem magammal a jutifalatot, játékot, akármit, ami a kutyának kedves - és mindent jutalmazok/megerősítek benne, ami nekem tetsző viselkedés.
• Megszokással - ez nagyon egyszerű. Ami "mindig úgy van", azt a kutya megszokja - és beépül a viselkedésébe. Akár pl. a járdaszélen történő megállás.
• Azzal, hogy nem mutatom meg neki, hogy lehet "helytelenül is csinálni". Ez elsőre furának tűnik, pedig nem az. Pl. a pórázhúzás. Ha a kutya húzza a pórázt, megállunk. Vagy megfordulunk - de semmiképpen nem haladunk tovább arra, amerre ő szeretne. Tehát feszes pórázon egyszerűen "nem lehet sétálni" - fizikai törvény. Vagy: olyan kontrollt építek a környezetbe, amitől a rossz viselkedés nem is tud előjönni. És amikor esetleg alkalomszerűen előjönne, addigra a fenti - megszokás - jó eséllyel ki is iktatta az előfordulását.
• Önkontrollal. Kicsit átfed az előző ponttal. Ha felugrál ránk, amikor visszük felé a vacsoráját, fogjuk magunkat és megállunk - vagy visszavisszük az etetőtálkát a hűtőbe, amíg le nem nyugszik. Eközben nem kiabálunk, nem mondunk semmit, csak a viselkedésünkkel jelezzük, hogy "hát, ez így nem fog menni, amíg nem adsz megfelelő választ - vagyis nem maradsz nyugton".
• Véletlenszerű megerősítéssel: mint a lottó. Ha váratlanul - és utána véletlenszerűen többször - nagyon megjutalmazok egy viselkedést, az szuperul rögzülni fog, mert a kutya szerencsejátékos lesz :) Mindig próbálkozni fog vele, hogy "hátha most!!" Vigyázat! Ez a megerősítés kiválóan - és jellemzően - az ellenkező irányba szokott elsülni... ha a kutya néha (tehát véletlenszerű alkalmakkor) sikeresen odarángatott minket egy megszaglászandó fához/megszökött/elrohant macskát kergetni, az betonmódra beégeti a viselkedést...

Ha pedig valami elkezdene "elcsúszni", legyünk résen. A lovasok szerintem erről tudnának mesélni - ha egy lóra háromszor ráhagysz egy aktuálisan felvett "hülyeséget", attól már igen nehéz lesz megszabadulni... tehát: ha a kutya felvesz egy viselkedést, ami tudjuk, hogy nagyon nem lesz jó, azonnal és következetesen tegyünk ellene - akadályozzuk meg és kezdjünk rögtön ellenlépéseket/-tervet. Ha csak "bízunk benne", hogy majd kinövi/majd elfelejti/majdcsak lesz valahogy/lehet hogy legközelebb nem fogja csinálni - azzal elég nagyon szívhatunk. Van pár százalék esélye, hogy bejönnek a fentiek, de csak pár százalék. Nem feltétlenül érdemes a véletlenre bízni a megoldást. Erről (is) tudnék mesélni.