Ennek örömére péntekről mára semmit nem aludtunk, nem tudom mivan, stresszmaradványok, hidegfront, vagy az ennek következtében bekapcsolt fűtés, jóégtudja, de háromnegyed 4-kor már a plafont bámultuk..
Ezért kikapcsoltam az ébresztőt, sikerült is 8-kor ébredni... Akkor akartunk indulni... sebaj. Alkalmazkodni tudni kell. Rugalmasság. Meg komfortzóna. Vagymi.
Reggel ki szerettünk volna nézni az Obedience Országos Bajnokságra, amit itt rendeztek meg Győrújbaráton, tőlünk 5 percre! El se hiszem! Végre színvonalas kutyás program, amiért nem kell órákat utazni.. végül 9 után sikerült is elindulnunk. Természetesen esett az eső. Sebaj. Kutyáinkat egy rövid sétát követően itthon hagytuk, nem tudtunk volna koncentrálni, ha ott téblábolnak-nyünnyögnek-visítanak-kínlódnak. Mint említettem, nem voltak túlságosan fáradtak egy ilyen hét után.
Nem ismerem az obedience sportot, azt tudom, hogy nagyon kemény és hihetetlen tudást kíván, mert kőkemény száraz engedelmes sportról van szó, ahol a gyors és tűpontos munka alapvető, de a kutyának boldogan, felszabadultan, motiváltan, belső indíttatásból kell dolgoznia, ezt külön figyeli a bíró. Annyi tudok még, hogy évekig készülnek egy-egy versenyre, a feladatok tanítása nagyon aprólékos, akár hónapokig csiszolnak egy-egy mozdulatot. Talán érzem, hogy mi a szépsége és miért választják ezt a "legnagyobbak": mert elképesztően kell tudnod motiválnod a kutyádat a "monoton" feladatok gyakorlásához, illetve ahhoz, hogy hosszú és száraz gyakorlatokat végezzen lelkesen, miközben nulla visszajelzést kaphat tőled a feladat közben (vizsgán, versenyen).
Úgy nézem, hogy ez is az a terep, ahol a komolyabbak már kifejezetten erre a sportra választanak kutyát. A sportkutyások tudják, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen "csomagot hoz" magával egy kutya... (ezt kellene kicsit átültetni a családi kutyások fejébe is, de mindegy). Nem bízzák a véletlenre.. mert persze, szuper kiképző képes felfejleszteni egy kutyát, de emellett, ezen a szinten igenis kell a hozott tulajdonság.
Nagyon élveztük az egészet, jó volt ott lenni - találkoztunk sok ismerőssel és annyira jó volt beszélgetni!!
Azonkívül persze megnéztünk néhány feladatot és párost, élmény volt!
Ezután kutyákért haza, rövid séta ismét, aztán autó és irány a Komárom CACIB. Természetesen nem kiállítani, hanem leginkább vásárolni mentünk. Nem is tudom, valami perverzióból, de már múlt hétvége óta vártam ezt a programot. Talán régen voltam ilyen kavalkádban, régen vásároltam, meg nyilván Katával is megbeszéltük, hogy összefutunk. Úgy gondoltam, most a kutyáink tartoznak nekünk, szenvedjenek csak (utálják a pórázos-nemismerkedős-tötymörgős-unalmas programokat)!!
Nagyon jól is sikerült ez a pár óra, láttunk egy collie bírálatot, találkoztunk Katával és még számtalan ismerőssel (annyira jó érzés volt, hogy többen odaléptek hozzánk, olyanok is, akikkel csak egyszer találkoztunk valahol, nekem pedig pár másodpercbe telt, hogy felismerjem, ki is az - és mindenki olyan kedves volt!!). Nem tudom, nagyon élvezem a közösségi létet, hogy bárhová megyünk, mindenhol találkozunk már sok-sok ismerőssel :D És őket mind-mind a kutyáinknak köszönhetjük :) Newton-t többen is felismerték, valószínűleg híresebb, mint én :D
Jelentem, a bevásárlókörút is sikeres volt, van collie-s cégérem, autósmatricám és széép naagy új VetBed-ünk, olcsón 💜
És persze zárásként muszáj volt egy fotót is csinálni a fotósarokban :)
 |
| Barátságtalan tekintetem az egész nap zuhogó esőnek szól... itt már kezdett elegem lenni belőle. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése