Ez se tud parkolni..

Mert így a kutyám is ki tud szállni - anélkül hogy lebasznám a kocsidat. Szívesen.

Instant gondolatok - kapcsolat I.

Sokszor látni, hogy gazdik nem értik, miért nem működik együtt velük a kutya. Próbálnának akaratot érvényesíteni, kérni, tanítani, de a kutya sajnos nem partner ebben. Ilyenkor általában egy mondatban várnak választ, vagy megoldást, de az az igazság, hogy minden ilyen kérdés nagyon összetett. A kutyázás világa (sem) az egyszavas válaszok világa. De ha mégis ilyet szeretnénk, akkor - nagyon-nagyon általánosítva - ez: a kapcsolat. A kapcsolat (vagy együttműködés) kulcseleme az együttélésnek.

Mert a Somlón a legszebb az ősz..

Instant gondolatok - kinek való kutya?

Voltam fodrásznál (tudom, irreleváns), és miután előkerült a kutya-téma, megint olyan dolgokat hallottam, hogy felállt a hátamon a szőr. Inspiráció a témához (és még kb 3 bejegyzéshez) tehát adott.

Sokan, amikor kutya mellett döntenek, halvány fogalmuk sincs, mibe vágták a fejszét. Ezzel semmi gond nincs, mindenki elkezdi valahol - ami inkább baj, hogy sokan mondjuk ott is ragadnak (nem kritika és nem beszólás, tapasztalat). Azért úgy írom most a bejegyzést, mint ajánlást.

Szóval: szerintem annak való kutya, aki kutya nélkül is kutyamegszállott. Annak való kutya, aki már azelőtt kutyákról olvasott, beszélgetett, ábrándozott, menhelyen/kutyakiállításon/tenyésztőnél/kutyás bandába járt, mielőtt eljutott volna a beszerzésig. Akinek van néhány kedvenc típusa/fajtája, amiről mindent elolvasott és tud (nem biztos, hogy az lesz neki, most nem ez a lényeg). Annak való kutya, aki tudja, hogy az élete meg fog változni és hajlandó erre. Annak való kutya, akinél már volt vendégségben kutya és mondjuk összeszőrözte a kedvenc szőnyegét, kicsit kikaparta a gyepszőnyeget és lepisilte/kiásta legalább 3 különösen kedvenc növényét - és nem akadt ki ezen. Azonkívül nem árt, ha az illető szereti a természetet (ez mondjuk úgyis jön majd). Plusz, annak való kutya, aki hajlandó tanulni és nem mindent jobban tudni. Annak való kutya, aki megérti, hogy ő egy kutya, egy másik faj, saját igényekkel, amik ritkásan fednek át az emberével. És mivel ő akarja a kutyát és nem fordítva, továbbá a kutya életének minden pillanata tőle függ (ha nem adsz neki vizet, szomjan hal 48 órán belül, hiába triviális dolog, fel is kell fogni), azonkívül az emberi környezet nem a kutya természetes közege, de mégis integrálódnia kell ide, hajlandó a kutya szemszögéből ideális életet biztosítani neki. És ez rengeteg energia, idő és pénz. Annak való kutya, aki nem magyaráz, hanem tanul-tanul-tanul - és csinálja.

Terelés 09.22 - képek emlékbe

Nem túl gyakran jutunk el terelni sajnos mostanában.. idén áprilisban voltunk utoljára, bár az is igaz, hogy a nyári 35 fokok kb lehetetlenné is tették a tréningeket.

Viszont amint megláttam a nyílt nap kiírást, egyértelmű volt, hogy ott leszünk :)

3 körünk volt, a kihagyásnak megfelelő szintet hoztuk, de azért nagyon élveztük. Nekem is bele kell jönnöm ilyenkor az egész hangulatba, hozzáállásba, de nem vagyok egyedül, mert a birkák sem bírták a Nyulat az elején, szokatlan módon :) fekete és hosszúszőrű, hát félelmetes egy állat tényleg XD

Ami érdekes volt, hogy legközelebb nem vihetek be kaját, mert az történt, ami régen sosem: a Nyúl szétkapcsolt. Igaz, néha amúgy is feladatba rakja magát, de ez nem baj, viszont a kaja nem okozhatja az ösztönmunka megtörését. Úgy lászik öregszik az állatka :)

Minden kép: Jámbor László - nagyon köszönjük!

Instant gondolatok - viselkedés=válaszreakció

Viselkedés*=válaszreakció. Hát ebben most mi a különleges? Valójában semmi - bár néha úgy tűnik, elfelejtkezünk róla.

Szóval: amikor egy adott viselkedést szeretnénk látni, akkor valójában egy megfelelő választ kell kialakítanunk egy adott ingerre, amennyire az  lehetséges.

Azért fontos ezt tudatosítanunk, mert:

- az ingereket általában, a mindennapokban nem tudjuk befolyásolni. Azok a környezetből érkeznek - esetenként váratlanul.

- a kutyának (és minden élőlénynek) a faji és egyéni sajátosságainak megfelelően mindig lesz egy automatikus (értsd: saját maga által kreált - persze lehet örökölt/tanult is) válasza ezekre az ingerekre. Magyarán ha mi nem adunk útmutatást, neki akkor is lesz megoldása, kérdés, hogy milyen (legegyszerűbb és legnépszerűbb válasz kutyatartóktól: "ő ilyen és kész". Ehm.. de miértis? Mire is válasz ez a viselkedés? Egy nem megfelelő szocializációra? A tanítás teljes hiányára? A le nem vezetett energiára? stb. - nem népszerű kérdések, mert rögtön kiderülne, hogy nem a kutya "ilyen". Hanem a gazdája :).)

Instant gondolatok - vacsi, önkontroll és kritérium

Sok mindent szeretek őszintén a srácokban, ebből az egyik, hogy igazán kultúráltan lehet együtt élni velük. Nem tudom másként megfogalmazni: szeretem, ha értelmes lények vesznek körül :D komolyra fordítva: hiszek a kooperációban, amire a kutyák kifejezetten alkalmasak.

Egyszeri etetés van nálunk, este, az időpont kb 1/2 8-8, csúszások lehetnek. Minden a "vacsi?!" felkiáltással kezdődik, de hozzáteszem, az időpont közeledtével már olyan erőteljes a bámulás, valamint egy mélyebb levegővétel is azonnali felpattanással jár, hogy ez inkább megszokás, de hát legyenek rituálék, meg fix pontok az életben :)

Aztán jön a kajaadagolás, először táp, aztán a többi. Csak a tápig ez így néz ki - és ezt akartam megmutatni: