Kellemes, rövidebb kirándulásokat és pici kultúrkörnyezetet szoktam csempészni a programba, ez alkalommal egy, már ismert kört ismételtünk Dörgicsén, mert nem volt kedvem filózni.. illetve a felfedezésre váró terv túl messze lett volna.
Szóval indulás a dörgicsei barokk kőhídtól, a sárga kereszten/sárgán a Boldogasszony-dörgicsei templomromig, visszafelé pedig a piroson. Igazán baráti, szint nélküli, 6 km-es kis út, változatos, vállalhatóan árnyas és felhagyott, egykori legelős szakaszokkal. A templomromnál ez alkalommal nyitva volt a 10ha, így megörvendeztettük magunkat egy sajttállal, amihez saját házikenyér járt, továbbá megkóstoltam a citromfűszörpöt is:) kiskutyák a bácsitól házi szalámit és szalonnabőrkét is kaptak, a végén Nyunyunak kétszer kellett szólni, hogy esetleg fáradjon velem tovább az úton és hagyja ott a lakókocsi-éttermet..
Elkanyarodtunk a dörgicsei levendáriumhoz is, ami meglepetésemre zárva volt, tiszta szerencse, hogy már előbb letudtuk a gourmandkodást..
A kocsihoz visszatérve ismét végigfuttattam, hová is menjünk tovább, aztán Vászoly győzött:) úgyhogy átugrottunk a Szent Jakab forráshoz, kiskutyák nagyon élvezték a patakban lábáztatást, elég melegük volt már.. bár csodálatos, napsütéses időnk volt, hűvös széllel, nekik már sok egy kicsit a téli szőr. Sebaj, jövő szombaton kozmetika.
Csodaszép nap volt, ismét..










Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése