Ez se tud parkolni..

Mert így a kutyám is ki tud szállni - anélkül hogy lebasznám a kocsidat. Szívesen.

Instant gondolatok - kapcsolat I.

Sokszor látni, hogy gazdik nem értik, miért nem működik együtt velük a kutya. Próbálnának akaratot érvényesíteni, kérni, tanítani, de a kutya sajnos nem partner ebben. Ilyenkor általában egy mondatban várnak választ, vagy megoldást, de az az igazság, hogy minden ilyen kérdés nagyon összetett. A kutyázás világa (sem) az egyszavas válaszok világa. De ha mégis ilyet szeretnénk, akkor - nagyon-nagyon általánosítva - ez: a kapcsolat. A kapcsolat (vagy együttműködés) kulcseleme az együttélésnek.

Mert a Somlón a legszebb az ősz..

Instant gondolatok - kinek való kutya?

Voltam fodrásznál (tudom, irreleváns), és miután előkerült a kutya-téma, megint olyan dolgokat hallottam, hogy felállt a hátamon a szőr. Inspiráció a témához (és még kb 3 bejegyzéshez) tehát adott.

Sokan, amikor kutya mellett döntenek, halvány fogalmuk sincs, mibe vágták a fejszét. Ezzel semmi gond nincs, mindenki elkezdi valahol - ami inkább baj, hogy sokan mondjuk ott is ragadnak (nem kritika és nem beszólás, tapasztalat). Azért úgy írom most a bejegyzést, mint ajánlást.

Szóval: szerintem annak való kutya, aki kutya nélkül is kutyamegszállott. Annak való kutya, aki már azelőtt kutyákról olvasott, beszélgetett, ábrándozott, menhelyen/kutyakiállításon/tenyésztőnél/kutyás bandába járt, mielőtt eljutott volna a beszerzésig. Akinek van néhány kedvenc típusa/fajtája, amiről mindent elolvasott és tud (nem biztos, hogy az lesz neki, most nem ez a lényeg). Annak való kutya, aki tudja, hogy az élete meg fog változni és hajlandó erre. Annak való kutya, akinél már volt vendégségben kutya és mondjuk összeszőrözte a kedvenc szőnyegét, kicsit kikaparta a gyepszőnyeget és lepisilte/kiásta legalább 3 különösen kedvenc növényét - és nem akadt ki ezen. Azonkívül nem árt, ha az illető szereti a természetet (ez mondjuk úgyis jön majd). Plusz, annak való kutya, aki hajlandó tanulni és nem mindent jobban tudni. Annak való kutya, aki megérti, hogy ő egy kutya, egy másik faj, saját igényekkel, amik ritkásan fednek át az emberével. És mivel ő akarja a kutyát és nem fordítva, továbbá a kutya életének minden pillanata tőle függ (ha nem adsz neki vizet, szomjan hal 48 órán belül, hiába triviális dolog, fel is kell fogni), azonkívül az emberi környezet nem a kutya természetes közege, de mégis integrálódnia kell ide, hajlandó a kutya szemszögéből ideális életet biztosítani neki. És ez rengeteg energia, idő és pénz. Annak való kutya, aki nem magyaráz, hanem tanul-tanul-tanul - és csinálja.

Terelés 09.22 - képek emlékbe

Nem túl gyakran jutunk el terelni sajnos mostanában.. idén áprilisban voltunk utoljára, bár az is igaz, hogy a nyári 35 fokok kb lehetetlenné is tették a tréningeket.

Viszont amint megláttam a nyílt nap kiírást, egyértelmű volt, hogy ott leszünk :)

3 körünk volt, a kihagyásnak megfelelő szintet hoztuk, de azért nagyon élveztük. Nekem is bele kell jönnöm ilyenkor az egész hangulatba, hozzáállásba, de nem vagyok egyedül, mert a birkák sem bírták a Nyulat az elején, szokatlan módon :) fekete és hosszúszőrű, hát félelmetes egy állat tényleg XD

Ami érdekes volt, hogy legközelebb nem vihetek be kaját, mert az történt, ami régen sosem: a Nyúl szétkapcsolt. Igaz, néha amúgy is feladatba rakja magát, de ez nem baj, viszont a kaja nem okozhatja az ösztönmunka megtörését. Úgy lászik öregszik az állatka :)

Minden kép: Jámbor László - nagyon köszönjük!

Instant gondolatok - viselkedés=válaszreakció

Viselkedés*=válaszreakció. Hát ebben most mi a különleges? Valójában semmi - bár néha úgy tűnik, elfelejtkezünk róla.

Szóval: amikor egy adott viselkedést szeretnénk látni, akkor valójában egy megfelelő választ kell kialakítanunk egy adott ingerre, amennyire az  lehetséges.

Azért fontos ezt tudatosítanunk, mert:

- az ingereket általában, a mindennapokban nem tudjuk befolyásolni. Azok a környezetből érkeznek - esetenként váratlanul.

- a kutyának (és minden élőlénynek) a faji és egyéni sajátosságainak megfelelően mindig lesz egy automatikus (értsd: saját maga által kreált - persze lehet örökölt/tanult is) válasza ezekre az ingerekre. Magyarán ha mi nem adunk útmutatást, neki akkor is lesz megoldása, kérdés, hogy milyen (legegyszerűbb és legnépszerűbb válasz kutyatartóktól: "ő ilyen és kész". Ehm.. de miértis? Mire is válasz ez a viselkedés? Egy nem megfelelő szocializációra? A tanítás teljes hiányára? A le nem vezetett energiára? stb. - nem népszerű kérdések, mert rögtön kiderülne, hogy nem a kutya "ilyen". Hanem a gazdája :).)

Instant gondolatok - vacsi, önkontroll és kritérium

Sok mindent szeretek őszintén a srácokban, ebből az egyik, hogy igazán kultúráltan lehet együtt élni velük. Nem tudom másként megfogalmazni: szeretem, ha értelmes lények vesznek körül :D komolyra fordítva: hiszek a kooperációban, amire a kutyák kifejezetten alkalmasak.

Egyszeri etetés van nálunk, este, az időpont kb 1/2 8-8, csúszások lehetnek. Minden a "vacsi?!" felkiáltással kezdődik, de hozzáteszem, az időpont közeledtével már olyan erőteljes a bámulás, valamint egy mélyebb levegővétel is azonnali felpattanással jár, hogy ez inkább megszokás, de hát legyenek rituálék, meg fix pontok az életben :)

Aztán jön a kajaadagolás, először táp, aztán a többi. Csak a tápig ez így néz ki - és ezt akartam megmutatni:

Instant gondolatok

Miután beteg vagyok és azon kívül, hogy pötyögni tudok, semmi máshoz nincs kedvem, indítok egy új sorozatot, instant gondolatok címkével. Kiragadott példák lesznek, és bár én mindig szeretem kontextusba helyezni a dolgokat, most nem fogom :) impresszionista irányzat lesz, célja pedig maximum az, hogy apróságokban megörökítsem, amit a kutyákról, kutyázásról ma gondolok - hátha találtok benne rezonanciát, elvi vitát, saját példát, érdekességet - vagy csak pár perc kutyás olvasnivalót.

Képünk illusztráció és semmire nem utal - maximum a félgondolatokra.