Asszírka

Kati barátnőm észrevételezte, hogy mostanában milyen kevés szó esik Asszírkáról.

Nem is tudom, pedig ő is résztvevője szinte minden programunknak.. szóval úgy gondoltam, összefoglalom, mi is van a kiscollie-val :)

Először is: néhány nap és 8 hónapos lesz... tejóég :D 

Annyira bírom a fejét :D

A kamaszodás nála sokkal-sokkal kevésbé kifejezett, mint anno Newton-nál volt. Sokkal lassabban érik. Az egyetlen, ami kifejezett változás, hogy nem akar odajönni, ha nincs nálam kaja...

Még mindig 4 lábon pisil (egyszer emelte fel a lábát, múlt szerdán, ezt nagy örömködéssel detektáltam, de azóta megint semmi). A védőösztönös érése is sokkal gyengébb, ritkán buffog kicsit, furcsa tárgyakra. Ezeket általában megmutatom neki, falatkával odacsalogatva (kajáért mindent!) és el is engedi a sztorit. Ami észrevehető, hogy elkezdett érdeklődni a lányok iránt, illetve aktívabb lett - önmagához képest többet és intenzívebben futkározik. Kezd alakulni a sörénye a nyaka körül és a hátán, mit mondjak - gyönyörű kutya... annyira remélem, hogy hasonlítani fog a nagyapjára, aki számomra a legszebb skótjuhász a világon! Még most is alig hiszem el, hogy van tőle kutyám :)

A képek forrása: Skabona Kennel (https://www.skabona.com/)

Rejejs Oriental Milk Chocolate ("Mix") - a leggyönyörűbb ... ❤️

Itt 8 hónapos, mint most Asszírka - mondjátok hogy hasonlít!!!

Mozgásban

A zsákmány- és terelőösztönének is kell még egy kis érés. A birkákkal egyenlőre nem szimpatizál túlságosan. Bár múltkor, amikor Newton-nal bent voltunk, beengedtük őt is. Először csak Newton-t nyaggatta, meg futott utána, azt hitte játék van.. Newton mondjuk nem volt túl boldog a rácsimpaszkodó tesótól, rá is morgott, amit persze Asszírka sosem vesz túl komolyan, Newton meg olyan béketűrő, hogy inkább átesik rajta, meg elveszti a fél fülét, de nem bántja.. néha már nekem lesz elegem és szólok rá a kis görényre :D Na de végül azért Asszírka kapcsolt és rájött, hogy van itt más is amit lehet üldözni, jelesül a birkák. És akkor nagy ugatással elkezdte körberohanni őket. Aztán olyan boldog lett, hogy hihetetlen. Rájött, hogy ő is hatással van ilyen nagy állatokra is! :D Még amikor kitettük, hogy tudjunk dolgozni, sőt, egész végig annyira vidám volt ❤️ Nekem ez megint egy óriási felismerés volt.. hát persze: a kicsit is bizonytalan kutyáknak ez rendkívül fontos!! A sikerélmény, illetve az, hogy érezzék, ők is tudnak hatni a dolgokra. És hát persze az ösztönök felélesztésének és kiélésnek a lehetősége. Elhatároztam, hogy ezek után minden alkalommal beviszem a kicsit is egy rövid időre, amíg elég magabiztos nem lesz önállóan is.

Amúgy is kell majd találnunk rendszeres elfoglaltságot neki is. Agility-ről ugye most kimaradt, de azért meg fogom kérdezni az új edzőnket, nem vállalná-e be a picit is... idő kérdése ez nála is. Illetve hogy lát-e valamit a kutyában. Remélem így lesz..

A tanfolyamokat csak szeptemberben kezdjük majd, már be is írattam Asszírkát is Sopronba, alapfokra :) Juhú, akár oda is költözhetnénk lassan...

A szocializációt egyenlőre a napköziben gyakorolja, itt sok kutyával bandázik egész nap - azért ott van a nagytesó is. Azért szeretem ezt, mert itt garantált a profi felügyelet. Biztos, hogy nem nyomják meg a kiskutyát, őt sem engedik trollkodni, pihentetik őket, amikor kell, cserélgetik őket energiaszinttől függően, stb stb. Asszír kicsit bizonytalan ismeretlen kutyákkal, ilyenkor mindig hanyattvágja magát, de ezen a napközi rengeteget segített, már most. Már többször feltartott kis farokkal, vidáman közelít másokhoz.

Plusz, amiről az előző bejegyzés is szólt, elvittük a Nagy Kutyás Sétára, Sopronba a hétvégén, illetve el fogjuk vinni a következőre is, július végén, ezek megint kiváló alkalmak az ismerkedésre. Persze a mindennapokban is találkozik más kutyákkal, de ők általában ismerősök.

Plusz neki is több agymunkára lenne szüksége. Múltkor reggel kétszer is őt vittem hosszú sétára (1 óra), játszottam és gyakoroltam vele közben - és annyira boldog volt. Látszott, hogy ezek nagyon sokat számítanak a kapcsolatunkban. Pont mint Newton-nal. Nem tudom, másnak is ilyen-e a kutyája, de úgy tűnik, az enyémeknek óriási szüksége van a minőségi időtöltésre. A sima sétáltatás nekik egyáltalán nem elég. Ebből nem épül a kapcsolat, nem fárad le az agyuk.. Anya erre mondja nekem mindig, hogy "Kislányom, neked mindig olyan életképtelen kutyáid vannak!! Képtelenek elszórakoztatni magukat!!" Hát, amúgy igen. Vagy ha elszórakoztatják, abban sincs sok köszönet, mert felássák a kertet vagy Asszírka lebontja a szegélyeket. Múltkor megrágta a gipszkartont, amitől kiesett az elválasztókerítés, amiért bejutott az elzárt pihenőrészünkbe, majd odakakált a szőnyegre ajándékba. Köszönjük Asszírka.