Nyilván nem mellékes, hogy ezeket be kell égetni az állatkák fejébe, de ha sikerül, nyert ügyünk van - nekünk is és nekik is, mert cserébe nagyobb szabadság lehet a jutalmuk. Részünkről persze a folyamatos feszült figyelem és környezetmonitorozás elengedhetetlen, de ez amúgy is alap, már megszoktuk:)
1. Azonnali behívás
Hehe, lehet, nem ezzel kellett volna kezdeni, mert a legnehezebb tétel. Ideális esetben és a rajzfilmekben ez úgy néz ki, hogy egy kiadott hangra állatka driftelve leválik minden addigi tevékenységről és fénysebességgel becsapódik a sípcsontunkba. A valóságban teljesen rendben van, ha a kiskutyánk kedves megbocsájtással abbahagyja, amiben épp közreműködött és lábikóit viszonylagos sebességgel egymás elé rakva (mondjuk azért ügetve, vagy gyorsabban lépdelve) bejön, közvetlenül mellénk, karnyújtásnyi távolságon belülre, hogy szükség esetén akár meg is tudjuk fogni.
Mi a cél? Közeledik valami veszély, pl. jármű és mi biztonságban szeretnénk tudni a kutyánkat. Felmértük, hogy a kutyának van ideje bejönni, tehát reális, hogy a "veszély" bekövetkezte előtt ott lesz mellettünk.
Hogyan érdemes elnevezni?
Mindenképpen külön vezényszót igényel, tehát nem a sima "gyere", amit arra használunk, hogy "majd valamikor válaszd azt az irányt, amerre én is megyek", vagy "gyere közelebb". Még azt se használjuk, amit "sima", közvetlen behívásra mondunk, pl. "gyere ide", akkor se, ha azt kartávolságon belülre kérjük. Legyen ez tehát egy külön kérés, ami körülbelül az "azonnal indulj és gyere ide közvetlenül hozzám"-ot fedi le. Nem fogadunk el tétovázást, meg majomkodást, ami az elindulást ("ezt még megszagolom", "csak pisilni kell, de mindjárt jövök") és egyenes vonalú bejövetelt illeti.
Érdemes minimum fejhangon kiadott rövid szót használni - a magas hang azért, hogy azonnal kitűnjön a sokszor zajos környezetből és a kutya azonnal azonosítani tudja, a rövidség a gyorsaság miatt kell. Nálam az "itt-itt-itt" lett.
Igazán profik ennek a szónak a kondícionálását olyan stabilra építik, hogy azonnal lefordulást tudnak vele elérni, bármilyen ingerről. Aki ezt a szintet szeretné elérni (rohadt hasznos, mondanom sem kell), annak ajánlom a MedDog tréningeket. Aki beéri átlagos, de stabil teljesítéssel, annak a játékkal vagy anélkül, integetve, cukin hívva ellenkező irányba elrohanás lehet a kulcs, persze egyre növekvő ingerkörnyezetben, a segítségeket fokozatosan elhagyva, ha szükséges, eleinte hosszú pórázzal, a biztos siker érdekében.
2. Megállítás
Ilyenkor a kutyának nem kell bejönnie hozzánk, egyszerűen álljon meg és ne menjen tovább, amíg fel nem oldottuk a kérést.
Mi a cél? Egyértelmű - ne menjen messzebb, útkeresztezés, biciklis vagy más gyorsan mozgó jármű közeledik és behívásra nincs idő.
Hogyan érdemes elnevezni?
Kell egy szó a megállásra és érdemes egyet néha elé mondani, ami jelzi, hogy megállás következik. Utóbbi udvariasság a kutyával szemben, így ha nem olyan hirtelen a szitu, akkor tud "készülni". Nekem a megállás az "megáll" vagy "áll", az előzetes a "lassít", vagy a duplázás, pici nyújtással: "megáááll-áll".
Ennek tanítását én kivételesen egyik kutyámnál sem gondoltam túl.. modellezéssel csináltam. Szóval egyszerűen pórázon megyünk, kimondom a szót, megállok, aztán kiskutya is megáll, vagy a póráz jelez neki, hogy ez lenne a kérés. Természetesen járdaszegélyek, vagy egyéb felületváltások, vagy a földre fektetett pálca és behívásban megállítás is kiválóak a gyakorláshoz.
3. Gyere mellettem/mögöttem
Sokszor szükség van arra, hogy kiskutyánk közvetlenül mellettünk, szűkebb helyeken mögöttünk haladjon, ezért ezt is érdemes külön tanítani.
Mi a cél? Nos, általában időszakos kérés, amíg elhaladunk valami mellett (szembe járókelők, babakocsi, kisgyerekek, utcai zöldségesstandok, stb-stb.), amikor nem ideális, ha a kiskutyánk összevissza kolbászol, vagy épp nem szeretnénk, ha azt a valamit megszagolná/lepisilné és picit bekorlátozzuk a szabad mozgását, mert így egyszerűbb kontrollálni a helyzetet.
Hogyan érdemes elnevezni? Ahogy tetszik:) nálam: "itt gyere". Mondjuk vicces hogy Newton pl önállóan ki szokta oldani magát belőle, mert pontosan tudja, miért kell mellettem jönni, aztán ha az a valami elhaladt, már megy is. Mondanom sem kell, nem szép dolog.. de mivel érti a lényeget, haragudni sem tudok rá:) ezt mondjuk többet kéne gyakorolni, mert szenvednek tőle és megpróbálják elcsalni általában. Annyira megszokták, hogy saját tempóban haladhatnak, hogy tiszta RSPCA-fejet vágnak ilyenkor. De nem érdekel, kell ez a képesség és ennyi.
Tanítani leginkább figyelem elkéréssel és annak nyújtásával lehet. Ha egyszerűbb, akkor egy nem szabályos lábnálkövetésként is értelmezhetjük és taníthatjuk.
Meg is vagyunk:) kellemes sétát!
