2018. január 29., hétfő

Asszír és a Duna

Kis Asszírnak ma sikerült megismerkednie a Dunával, jó gyorsan - ugyanis konkrétan beleesett.

Szokásos esti sétánkra mentünk Adrival és Dórival, plusz ma - valószínűleg a szokatlanul enyhe időnek (napközben 12 fok volt) köszönhetően - sok másik kutyával is találkoztunk.

A pici hol saját lábain közlekedve, hol kézben cipelve sétált velünk. Ma Gábor is jött és végig mondta, hogy totál ideges, merthogy a kicsi biztosan bele fog esni a vízbe.. vagy a nagyok lökik bele véletlenül vagy magától fog neki sikerülni, miután folyamatosan a járda legszélén ment.. látszott hogy a vizet próbálja szaglászni, valószínűleg szomjas volt.

Gondoltam, azért nem fog lemerészkedni azon a 10 centis meredek kőfalon, hogy igyon.. és mindig meg is állt a szélen - vagyis majdnem mindig. Már sétáltunk vagy 20 perce, amikor úgy döntött, most azért is megpróbálja... és potty, már benne is volt a vízben.. én meg sem ijedtem, mert láttam, hogy azonnal automatikusan úszni kezdett (amúgy tökéletes technikával), de Gábornak több esze és reakciója volt, azonnal utánaugrott... én akkor eszméltem fel, amikor már ő is derékig a vízben volt, megragadta a kicsit és szólt hogy emeljem ki. Aztán a kiskutya után esetleg neki is segítsek... Adri addigra már ott volt, megint én voltam a leglassabb...

Gábor ideges volt meg csurom víz, Asszír meg totál felélénkült és nekiállt fel-alá futkározni meg játszani :D ... a kis gyökér.


Vizes manó
Egyáltalán nem ijedt meg - gondolom az adrenalin azért dolgozott benne, sőt visszafelé (persze azonnal indultunk haza) is a víz felé nézegetett, meg felmászott egy kis stégre, a víz fölé... na ekkor már elkaptuk :)

Hihetetlenül stabil kiskutya... semmi pánik nem maradt benne. Itthon szárítás következett, negyed órán belül újra pihe-puha száraz szőrgombóc lett belőle. Olyan rohangálást meg bulit csapott még itthon, gyepálták egymást Newtonnal még vagy fél órán át..

Ez van, Győr a vizek városa, aki ide jön lakni, az előbb-utóbb megismeri... csak lehetne normálisan is... :D

P.S.: az egész csodálatos történetnek egy károsultja van, Gábor telefonja úgy tűnik nem élte túl a dolgot... :( - köszönöm Drágám ezúton is, hogy nem hagytad elúszni az újonnan szerzett kutyát - 1,5 hét elteltével...

P.P.S.: Dórival most leveleztünk, az ő állítása szerint Asszír inkább belevetette magát a vízbe mint beleesett.. :D .. és nem esett kétségbe, ment befelé mint a gép... hát erről beszélek... hülye :D nem várhatott volna nyárig???




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése