2025. december 23., kedd

Hogyan ne nyírd ki a kutyádat karácsonykor?

Csak saját példa lesz, nem kell aggódni, nem osztom az észt, mert rengeteg - tényleg hasznos - írás található a neten a témában. Viszont mesélek, mert rohadtul haragudtam magamra, plusz szétaggódtam a fejem, hogy nekem mégiscsak sikerülni fog.

Szóval: számtalanszor játszottunk már kiskutyákkal kartoncsomagolással és a benne levő térkitöltő bizbaszokkal búvárkodós kajakeresést, vagyis elrejtek kaját egy ilyen doboz mélyén és ki kell halászniuk. Műanyag lavórba öntött műanyag kislabdákkal ugyanez az élmény, de előbbi low budget verzió így karácsony táján adott, amennyi sz*rt rendel az ember lánya (a lavór+kislabdák meg a hideg garázsban vannak, ki kéne menni értük, brrr..). 

A lényeg, hogy számunkra ez a játék biztonságos, mert kiskutyáim soha nem esznek meg semmit, főleg nem műanyagot, ha kell kiköpködik. Igen ám, de ez alkalommal a kis kék, 3 centis térkitöltő szarok a jutifalatként elrejtett szárított húsdarab mellett úgy ráragadtak a kutyák szájpadlására, hogy Newton kb 2-őt, Asszírka nem biztos, de valószínűleg 1-et lenyelt. Teljesen kiakadtam. Annyira haragudtam magamra, mert előtte is felpörgettem őket másik feladattal, így arra fogtam, hogy nagy lelkesedésükben nem voltak annyira figyelmesek, mint máskor és hebehurgyán mégiscsak megették a műanyagot.. és nekem ezzel számolnom kellett volna.

A kiakadás mellett az egyetlen értelmes gondolatom az volt, hogy egy kis térkitöltőt bedobtam egy pohár vízbe, hogy megnézzem, mennyire dagad meg, vagy egyáltalán mi történik.. és legnagyobb meglepetésemre -  és megkönnyebbülésemre - pici mechanikai ráhatásra teljesen szétporladt. Konkrétan miszlikre esett. Gyorsan rá is kerestem a neten, hogy miből lehetnek ezek a térkitöltők, mert akkor már volt egy sejtésem, hogy ez kukoricakeményítő lesz. ÉS VALÓBAN. Hála az égnek a környezetvédelem jegyében egyre többen elkezdték ezeket a biopolimereket használni polisztirol helyett (de én pl. kakiszacskót is kukoricakeményítőből gyártottat veszek, innét is jött a sejtés). Már csak a kék szín volt a kérdés, de erre is azt írták, biztosan természetes színezék, ugyanígy, a környezetvédelmi és lebomlási szempontok miatt.

Ettől függetlenül nem nagyon aludtam az éjszaka - és reggel állatorvosnál indítottunk, bár a kiskutyákon az ég világon semmi nem látszott, gondoltam megkérdezem, mégis van-e bármi esélye egy bélelzáródásnak. Jenő megnyugtatott, hogy kizárt. Azóta is minden OK, lekopogom, de fontolóra veszem, hogy írok egy köszönőlevelet a könyvkiadónak, akitől a csomag érkezett, hogy tudtukon kívül megmentettek 2 skótjuhászt és gazdájukat egy laza karácsonyi állatorvosi ügyelettől. Örök hálám.

A polisztiroltól a mattabb felület, az édeskés keményítőillat és az extrudált "kuki" rágcsára emlékeztető állag különbözteti meg a kukoricakeményítőből készült térkitöltőt, valamint, amint írtam, mechanikai hatásra, illetve vízbe dobva darabjaira oldódik.





2025. december 7., vasárnap

Rejtélyek.. kinek mi.

Én tudom, hogy van, akit a Goldbach-sejtés, vagy a fél pár zoknik foglalkoztatnak, én beérném azzal, ha kiderülne, mi a kvaanyját lehet csinálni, amikor drága kiskutyád olyan mértékben f*ssa le magát, nyilván a tél közepén, amire csak a skótjuhász képes, lehetőleg teljes fenékszőrzet+hátsólábak kombinációban.

Az én bevált és egyetlen fegyverem ebben az évszakban - bevallom - az olló. Nem vagyok hajlandó kutyát rakni a kádamba, a kinti slagos rendbehozatal ilyen hőmérsékleten kizárt, a törlőkendőhöz sok sikert.

Úgyhogy rendkívüli kíváncsisággal várom az univerzum vagy bárki skótjuhászos megoldását.. ha van egyáltalán. Ellenkező esetben Newton-sejtésként hagyom az utókorra a problémát. Egy olló társaságában.

Muszáj volt cuki képet feltennem, a lelki nyugalmam érdekében.


2025. december 1., hétfő

Sérüléses agyramenés

Ma este a sétát és vacsorát követően vettem észre, hogy Asszírka sántít a bal elsőre. Hát, az egyik kis talppárnája szétvált. Nem vérzik, meg semmi, de azért elhasadt. Hát mit is mondjak.. kurvára örülök.. nincs egy hete, hogy a jobb hátsó talppárnáját vágta fel az esti séta alatt, amit csak abból vettem észre, hogy vértappancsokat hagyott Anyánál a konyhakövön. Akkor nem is sántított, így feltételezem, ez jobban fáj szegénykémnek. És igazából nem nagyon tudok segíteni rajta. Nem tudom, állatorvos segítene-e, lehet hogy a héten elviszem, ha nem javul pár napon belül..

Olyan fura.. Asszírka mindig összeszed valamit és igazából sosem tudom, hogyan. Még nagyon régen kiverte a saját egyik alsó metszőfogát, itthon, a kertben. Levágta majdnem egy teljes lábujját, itthon, a kertben. És most sem tudom, hogy sikerült neki 1 héten belül 2 lábán 2 sérülést összeszedni. Jó, nem minden héten játssza ezt el, de azért katasztrófa.. mert olyan.. értelmetlen hülyeségek ezek. Annyira sajnálom szegénykét. És ami még rosszabb, amikor (hála égnek ritkán) Asszírkával álmodok, mindig valami rossz történik vele. Talán mindez azért van, mert mindig azt éreztem, sokkal többet érdemelne, mit amit kap tőlem.. nem tudom. Azt hiszem ideje belehúznom. Mert mindennek annyira tud örülni.

Az említett mai meglepetés :(