Találkozás Katával és a falkával - valamint agyeldobás...

Ezt a bejegyzést nem lesz egyszerű megírnom, mert egyrészt végtelenül boldog vagyok, hogy végre-végre sikerült összehoznunk az igazi találkozót Nyúl tenyésztőjével, Katával, illetve az ő csodálatos "kis" falkájával, másrészt viszont az én skót-példányom teljesen kiakasztott...

A Komárom CACIB-on megbeszéltük Katával, hogy másnap - miután amúgy is Pestre utaztunk - mindannyiunknak megfelelne az időpont, így bejelentkeztünk hozzájuk délután 2 - fél 3 körülre. 

Látogatás a Komárom CACIB-on

Ma kilátogattunk Nyunyuval a Komárom CACIB-ra, persze csak mint hobbi-érdeklődők :)

A Kisnyúl még sohasem járt kiállításon, sőt, sohasem látott még ennyi kutyát és embert egy kupacon. Én annyira izgultam, hogy hogy viseli majd a tömeget, hogy a hajnali sétánk után hiába voltam rohadt álmos és feküdtem vissza az ágyba, képtelen voltam visszaaludni... az agyam csak a kiállításon járt. Miután Nyúl meg van őrülve a többi kutyáért, kíváncsi voltam, mit kezd egyszerre 500-zal :) Illetve hogy fogja bírni a kis idegrendszere. Hogy is mondjam... fel voltam készülve a folyamatosan feszülő pórázra és a hisztire.

Megérkezett az új szettünk :)

Naná hogy Nyúlnak van már nemtudoménhány nyakörve (na várjunk csak, kiszámolom - 4 db) és póráza (a hosszúval együtt 4 db, nahát.. ), de annyira megtetszettek a Bol-Dog nyakörvek (Adri csillámpónis ajándéka megtette a hatását.. :)), hogy rendeltem neki egy szettet, csak úgy. Tegnap megérkezett :)

Igen-igen, a telefonszámomat azért nem teszem közzé... :D

 

És íme a Bol-Dog tulajdonos :)

Státuszjelentés

A Kisnyúl remekül növekszik és pont ma ünnepli 9. betöltött hónapját :)

Akár erre is foghatom (bár valójában csak úgy, mert nem tudtam megállni hogy ne vegyek neki), hogy kapott ajándék kekszet és pupcake-et a Flash Kutyapékségből, Pestről. Raffácska annyira odáig volt Timiék mindenféle kutyasütijéért,

Felismerések II.

Általában le vagyok maradva az események megörökítésével, ilyenkor pedig mindig rádöbbenek, hogy a "lejegyzek-gyorsan-pár-sort"-stratégia így sosem fog működni :)

Kezdem a sulival.

Nagyon szeretünk Sopronba járni, az egyik legjobb döntés volt, hogy ide járjunk alapfokra (és aztán jövő tavasszal középfokra is, remélem, amennyiben nem bukunk meg a vizsgán - akasztják a hóhért, ugye, merthát 1-3-as szinten elég sok vizsgát bíráltam én is). Szeretem, hogy van tematika, változatosak a feladatok, az oktatók nagyon segítőkészek és mindenkivel egyformán foglalkoznak, mindenkibe fektetnek energiát (nem keveset). Soha nem sajnálják az időt a problémák, kérdések átbeszélésére, az embernek az az érzése, hogy tényleg segíteni próbálnak akár a személyes, "lelki" kérdésekben is.

Felismerések

Némileg lírai (és hangzatos?) címet adtam ennek a bejegyzésnek, de pontosan ezekről van szó... azokról a dolgokról, amik hatására vagy kiugrunk a bőrükből örömükben, vagy lelombozódunk, de mindenképpen elég nagy hatást gyakorolnak ránk: a felismerésekről.

Várható volt, hogy a sulizás előhoz majd kérdéseket, ezt is vártam tőle: hogy rávilágítson a kapcsolatunkra, kifoltozza a lyukakat és kinyisson kapukat...

Az első felismerések megérkeztek.