Kirándulás - Káptalanfüred

Huh, nagyon rég írtam.. pedig voltak azért események kis életünkben, elvégeztünk ,egy rally obedience alapozót a MedDog-nál, voltam kutyás előadáson szintén náluk, járunk azért kirándulni, a srácok és én sem lettünk fiatalabbak, stb. Na mindegy, valamikor talán ezekről is lesz szó.. de most csak a mai balaton-felvidéki kiskörről hagyok itt egy emlékjegyzetet.

Szóval rám tört a "halálra-unom-a-megszokott kirándulásokat" érzés, annak ellenére hogy a nagy meleg óta igazi túrán nem is voltunk. Inkább kisebb erdei sétákat tettünk, vagy azt sem. Mindegy, gondoltam miért nem látogatjuk meg a Balaton-felvidéket? Valamiért nyáron azért odahúzza az embert a még ki nem vett szabadság- és nyaraláshiány, való igaz, hogy egy-egy hétvége is lehet igazán kikapcsoló élmény, ha az ember elhagyja a megszokott környezetet. Úgy éreztem, kiskutyáknak is jár mostmár ennyi, kapjanak új ingereket szegénykék.

Régebben is írtam, illetve mindenki tudja, hogy ennek a tájnak nem jellemzője az erdő, így nyáridőben nagyon érdemes jó korán indítani, ha nem akarunk közös hőgutát, illetve a távokat is érdemes nem rekorddöntősre tervezni. Vizet mindenképpen ajánlott ipari mennyiségben szállítani, vízvételi helyek nem igazán állnak rendelkezésre a mediterrán jellegű tájban.

Az útvonalterv Káptalanfüred Köcsi-tó - Csere-hegy - Vöröskő-tanösvény, kicsi Varázserdő-tanösvény - Római-út volt.

6:15-kor indultunk, túra indítás 7:30, 2 óra alatt behúztuk a 7 km-es távot. Az időjárás közepesen volt kegyes, felhős volt a reggel 21 fokkal, de a páratartalom nehezített az érzeten. Az elején volt picitmászós szakasz, ott levegőhiányban úgy gondoltam hogy jó akkor 20 perc és hazamegyünk. De aztán persze amikor az embernek már csak vízszintesen kell haladnia, az teljesen más. Úgyhogy öaszekapartuk magunkat és végigtoltuk a tervet, igaz, egy helyen módosítottam: nem a Római, hanem a Hegyalja úton tértünk vissza a kocsihoz, mert utóbbi árnyasabb volt. 2 megállót iktattunk be, de nem nagyon húztuk az időt a felkúszó hőmérséklet miatt. A kicsiért aggódtam jobban, mert egész eddig cseszett vedleni, most kezdte kb 1 hete és még rengeteg az aljszőre. Nyilván ezt is bekalkuláltam és direkt nem terveztem durva távot és útvonalat, de figyeltem is folyamatosan. Nem is volt semmi probléma. 

Nem volt a legszebb útvonal, így külön nem is ajánlom, viszont eszembe jutott hogy megcsinálhatnánk valamikor a balatoni kéket. Persze ma kiválóan begyűjthettem volna egy pecsétet, bár mégsem, mert ahhoz a teljes szakaszt végig kell járni, nem csak ahogy tetszik - és mi ma a sárgán mentünk, nem is a kéken:)

Érdekesnek érdekes volt az út, láttuk a (kiszáradt) Köcsi-tavat, elhagyott kertmozit, a Szentképet, a Csere-hegyi kilátót, szabadtéri színpadot, a Vöröskő-tanösvény felhagyott fejtését, Balatoni panorámát.

Jöhetnek a képek:

Itt akartunk pihenni, de valamilyen fura okból laktak itt emberek és két kutya is ki volt kötve futóláncra, akik addig ordítottak amíg láttak minket.. szóval nem maradtunk, csak a fotó erejéig.

És persze a térkép: