1. Tudod, mit adsz a kutyádnak.
2. Mindössze néhány alapanyag kell hozzá, és időben sem vészes az előállítása.
3. Szárazon tárolva jól eláll.
4. A megvásárolható száraz jutifalatok lassan konkrétan megfizethetetlenek, arról nem is beszélve, hogy 100 grammonként csomagolják, ami már egy közepes testű kutyával is kb 3x pár perc tanításra elég.
5. Néha a száraz jutifalat előnyösebb, mint a párizsi/sajt és egyebek - lásd utazás, kirándulás, logikai játékok, illetve minden esemény, ami kabátzsebben kajatárolással jár...
6. Nagyon ízletes, a kényesebb állatkáknál is sikert arathatunk vele, főleg frissen sütve-adagolva (persze hűtés után :))
7. Buli előállítani.
Én a Fressnapfban kapható Trixie sütőformát próbáltam ki, teljes elégedettséggel. Cuki, rózsaszín, szívecske alakú lyukacskákkal, és csak 6 000 HUF (most van leárazás!), ami ideális a többi - bár kétségtelenül menőbb - márkával szemben. Amire figyelni kell, hogy csak 220 fokig bírja, lehet hogy ez is csak nekem újdonság, de gázsütővel óvatosnak kell lenni.
Amit még érdemes beszerezni (köszi a tippet Andi ❤), az egy puhafalú adagoló palack (pl. Rosie's dogshop Collory adagoló palack), ebből hatékonyabban és sokkal kevesebb veszteséggel lehet a masszát a formákba nyomogatni, mintha az ember ráönti a szilikonlapra és rásimítja formákra.
 |
| Trixie szilikonforma (Fressnapf), Collory adagolópalack (Rosie's dogshop - itt is találtok szilikonformákat, simítólapokat is, kicsit drágább, de óriási a kínálat) |
A receptet is Anditól kértem, amit ezúton is nagyon köszönök! Biztosan van a neten is pár tucat, de azért leírom ide, hátha valaki nem akar keresgélni. Én az alább megadott mennyiségek felét szoktam venni, mert az is elég kb. 2 sütőformányi falatkára, több meg nekünk nem kell egyszerre.
Hozzávalók:
110 gramm rizsliszt
60 gramm zabpehelyliszt
3 tojás
2 evőkanál olívaolaj (vagy kókusz vagy bármilyen)
400 gramm puha húsos kutyakaja (konzerv, szalámi, valami, ami lehetőség szerint homogén, tehát nem darabos és kellően puha)
víz
Elkészítés: baromi egyszerű, a hozzávalókat összegyúrjuk, a vizet addig adagoljuk, amíg sűrű palacsintatészta állagot kapunk. Na most aki hasonlóan nem konyhatündér, mint én, annak elmondanám, hogy a vizet részletekben, gyúrással felváltva adjuk hozzá, mert a liszt folyamatosan szívja fel, tehát az állagot így tudjuk jól belőni. Ha túl vizes lesz, akkor nehezen sül át, ha kevés a víz, akkor nehéz belenyomni a formákba, nem tölti ki azokat, vagy eltömi az adagolópalackot. Én először Real Nature konzervet használtam, ez kevésbé volt jó ötlet, mert belsőségdarabkákat tartalmaz, vagyis a massza nem lett egységes, a darabkák pedig mind veszteség lett. Utána vettem horror áron pástétomokat (lásd a képen), ezek meg túl kemények, nem lehet gyúrni. Lényeg: fogjuk be a rohadt turmixgépet és akkor minden felveszi a massza állagot. Elég gusztustalan, viszont hasznos és hatékony!
Ezt követően tanácsolják, hogy hagyjuk állni a masszát, én ezt elegánsan kihagyom.. nem erősségem a türelem, ha rohadt sütés-főzésről van szó, miután egyik tevékenység sem a kedvencem. Szóval a masszát próbálhatjuk a belesimítós, vagy palackkal betöltős módszerrel a formába varázsolni. Mindkettőt próbáltam. Az első gyorsabb, de tényleg sok a veszteség és nagyobb koszolással jár, a lehúzott masszát belekened az aláterített papírba, vagy az asztalra, vagy próbálhatod visszamenteni, hogy újfent belesimogathasd az üres részekbe. A palackos dolog sokkal kultúráltabb, itt a massza palackba töltéséhez érdemes tölcsért használni. A palack nyílása eltömődhet, ha a massza nem elég homogén vagy túl sűrű. Illetve ahogy fogy belőle az anyag, és nyomod össze, a csavaros tető leválhat és minden megy mindenhova. Továbbá mire párszáz formácskába egyesével belenyomkodod a masszát, ínhüvelygyulladást kapsz. Sebaj, mindent a kiskutyákért. A szívecskés formánál érdemes a szívecske alsó hegyes részéhez, vagy a közepére illeszteni a palackot, a csőrét a forma aljához érinteni és így feltölteni a formát. Nekem az egész massza előállítás-betöltés-adagolás alatt is sikerült összekenni mindent mindennel IS, de majd alakul. Ami viszont igaz, hogy az össes szerencsétlenkedéssel együtt sem több mint 15 perc az egész.
Sütés: nekem gázsütőm van, ezzel nem lehet túl precízen dolgozni, a lényeg, hogy 220 fok fölé ne menjen a hőmérséklet, de sokkal alacsonyabb se legyen - nálam ez szinte a minimum fokozat. A sütési idő 25-30 perc, ez is érdekes, hogy elsőre, a konzervvel 25 perc alatt tökéletesre, formából kipergősre sültek, most a pástétommal 40 perc kellett, és így is maradtak részek, ahol a formákban maradt a falatka fele, mert nem száradt ki eléggé. Ez valószínűleg a hozzáadott vízmennyiségtől függött, mert a pástétom amúgy sűrűbb, mint a konzerv. Andi tapasztalata légkeveréses sütővel is az, hogy nem száradnak ki teljesen a falatkák. A lényeg, hogy akkor jó, ha könnyen kipergethetők a formából. Tapasztalatom, hogy nem égnek oda olyan könnyen, szóval lehet ráhúzni az időre, ha szükségesnek látjuk. Illetve több helyen is javasolják az utánszárítást. Vagyis sütést követően nyitott sütőajtónál, elzárt lánggal még egy éjszakát szárítani őket, vagy aszalógépben, esetleg radiátor fölé lógatva (jól szellőző hálóban) elpárologtatni a maradék nedvességet belőlük. Hagyhatjuk a falatkákat félnedvesen is, így viszont nem állnak el annyi ideig, használjuk fel őket pár napon belül.
 |
| Aki hagyja pihenni a masszát, annak nem lesz ilyen légbuborékos a végeredmény:) |
Newton konkrétan rajong minden házilag sütött cuccért, anno a kekszeket is nagyon szerette, ez viszont még sokkal egyszerűbb és gyorsabb nekem. Asszírka először fenntartással kezel minden újdonságot, főleg a szárazabb jutikat, de az elsőket belepréseltem a kis arcába és utána az ő hozzáállása is egyértelmű rajongásba fordult. Vendégkutyáim is voltak (lesznek is, pár hétig majd), a lelkesedés egyértelmű volt a részükről is, pedig itt erős jutit kell bevetnem, hogy gazdijaik hiányát ellensúlyozni tudjam kicsit.
Szóval: mindenkinek ajánlom, próbáljátok ki a házi jutisütést! Kellemes időtöltést!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése